A szervezett magyar könyvkultúra 220 évét idén ünneplő Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése jogelődjének 1927-ben Miskolcon - pontosabban Lillafüreden - megtartott közgyűlésén állt elő Supka Géza, a Corvina című könyves lap főszerkesztője azzal a javaslattal, hogy az év egy napján, lehetőleg az ország minden településén egy időben rendeztessék Magyar Könyvnap az igényes irodalom, a magyar nyelv megőrzése érdekében. Supka Géza nem csak egy ötletet fogalmazott meg, hanem egy hihetetlenül jól végiggondolt programot is letett a könyves szervezet asztalára. A Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének tagjai felállva tapsolták meg javaslatát, azonban Supka ötletéből csak 1929-ben lett valóság. 1929. május 13-án a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter ünnepi beszédével, valamint többek közt Babits Mihály felolvasásával megnyílt a Magyar Könyv Ünnepe. A könyvárusító pavilonoknak azóta is a legrégebbi helyszín, a budapesti Vörösmarty tér adott otthont. A Könyvnap néhány év alatt Könyvhétté terebélyesedett, mindmáig.

A tradíciót megőrizve a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése az alapítói szándékhoz híven idén már 86. alkalommal szervezi meg a könyv ünnepét, amelyhez a 2001-es Olvasás Éve óta kapcsolja a Gyermekkönyvnapokat. Az elmúlt években kerültünk a legközelebb ahhoz, hogy valóra váljon Supka Géza álma, azaz hogy a magyarlakta területek minden számottevő városában és településén a könyvek alkotói és a műveiket gondozó kiadók kivonuljanak a legszebb közterekre, és "közvetlen, bohém formában" megszólítsák, meghódítsák olvasóikat. A 86. Ünnepi Könyvhéten a több budapesti helyszín mellett remélhetőleg idén is közel 80 városban, községben, faluban lesz kisebb vagy nagyobb léptékű könyvheti könyvárusítás, program, író-olvasó találkozó.

Tovább a 86. Ünnepi Könyvhét és 14. Gyermekkönyvnapok honlapra >>