Kossuth-, Petőfi és honvédportrék - az 1848-as eseményekhez köthető fotódokumentumok
Daguerre új képrögzítési technikáját 1839. január 7-én jelentette be Arago a Francia Akadémián és már február 2-án megjelent az első magyar sajtóhír a Hasznos Mulatságok folyóiratban, mely "mindenek fölött legérdekesebb fölfödözés"-ként említi a dagerrotípiának elnevezett fényképezési eljárást.
Jókai Mór visszaemlékezése szerint 1848-ban a Ferenciek terén lévő fényképészetben készült egy dagerrotípia csoportkép, melyen Vasvári Pál, Petőfi Sándor, Bulyovszky Gyula, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula volt látható. Sajnos, a kép nyomtalanul eltűnt.
A Petőfi Irodalmi Múzeum négy korabeli dagerrotípiát őriz, az egyetlen hitelesnek tartott Petőfi képen kívül: Kossuth Lajos, Kossuth Lajos és Pulszky Ferenc (J. J. Hawes felvételei, 1852. Boston, USA), Reményi Ede (Stelzner felvétele, 1849. december, Hamburg), illetve Petőfi barátja, Miklós Miklós tordai református lelkész és családja (Ismeretlen fényképész felvétele, 1848.). Escher Károly, még az 1850-es években mindegyikről készített reprodukciót.
Március 15-e alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeum először mutatja be a Kossuth Lajosról 1852-ben készült dagerrotípiát. Az ezüstözött rézlemezre készítet felvétel igen érzékeny a fényre, hőre és a páratartalom változásra, ezért csak korlátozott ideig - 2017. március 15-től április másodikáig láthatják az érdeklődők. A dagerrotípia Kossuth leszármazottaitól vásárolta meg Novomeszky János amerikai–magyar műgyűjtő. 2004-es halála után a felvétel eltűnt, majd 2015-ben bukkant fel. A Magyar Nemzeti Bank az Értéktár Program keretében vásárolta meg és helyezte letétbe a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Kapcsolódó oldalak:
Magyar Nemzeti Bank Értéktár program
Mai Manó Ház - Kossuth-, Petőfi és honvédportrék - az 1848-as eseményekhez köthető fotódokumentumok
Hasznos mulatságok 1817 - 1840