Amikor néhány hete Csáky Lajossal, majd Sztana Ernővel beszélgettem, megkapóan őszinte és holisztikus képet kaptam mindkét művészről, emberről. Lenyűgöző volt Csáky Lajos irodalmisága, kertje, múltja iránti elkötelezettsége és Sztana Ernő energikussága, közvetlensége, örök optimizmusa.
Csak egy dolgot sajnáltam: ők sem ismerték egymást eddig, miközben minden, amit megtudtam róluk, egymásra válaszolt, reagált. Ezek után nem lehet csak úgy felolvasni két életpályát egymás után, így önkényesen összeállítottam a magam képzeletbeli riportját egy kiállításról és két művészről… mintha nem én lettem volna a közvetítő, hanem ők ültek volna le egymással beszélgetni akár Ernő diófája alatt, akár Lajos varázslatos kertjében, műtermében.