Nagyközségi és Iskolai Könyvtár

Nagyközségi és Iskolai Könyvtár


Nagyközségi és Iskolai Könyvtár

Online katakógus

Online katalógus

1993. február - 2023. október, kereshető tartalommal


Táborfalvi MOZAIK 1993. február - 2023. október, kereshető tartalommal

Települési Értéktár

Navigáció

Legújabb cikkek

Nyitva tartás

Nyitva tartás

Elérhetőség

2381 Táborfalva, Iskola u.7.
Tel: 29/382-952
Könyvtáros: Taskó Kata
E-mail: konyvtar@taborfalva.hu

Felhasználók

· Online vendégek: 2

· Online tagok: 0

· Regisztráltak: 5
· Legújabb tag: martinekk

MyStat

Könyvtár a Facebook-on


Könyvtár a Facebook-on anno 2015 - 2023.


Települési Értéktár

 

 

 

Táborfalva Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a 32/2015 (IV.28.) határozatával döntött a Települési Értéktár létrehozásáról és az értéktár létrehozásával, gondozásával kapcsolatos feladatok ellátására megalakította a Települési Értéktár Bizottságot.

 

A bizottság elnökének Birinyi András alpolgármestert, bizottsági tagjainak Szalay Vilmost és Borsi Máriát választotta.
A Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság döntése alapján 1/2015 (V.15.) számon, kulturális örökség kategóriában az Örkénytábori Magyar Királyi Lovagló és Hajtótanárképző Intézet  2/2015 (V.15.) számon, kulturális örökség kategóriában a Birinyi Gyűjtemény bekerült a Települési Értéktárba.

 

A  Települési Értéktárba felvett nemzeti értékek adatait a helyi értéktár bizottság elküldte  a Megyei Értéktár Bizottságnak és javaslatot tett a táborfalvi adatok megyei értéktárba történő elhelyezésére.
A Megyei Értéktár Bizottság a javaslatot elfogadta, így mindkét helyi értékünk bekerült a Pest Megyei Értéktárba (59/2015. sz. határozat).

 

Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság 2015. május 15-én tartott alakuló ülésének jegyzőkönyve (pdf)


 

 

Táborfalvi Települési Értéktár Facebook oldala






 

 

Tájékoztató a Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság tevékenységéről, 2024. október 16. (pdf) >>

 

 


 

 

Jegyzőkönyv

 

A Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság 2024. szeptember 18-án tartott üléséről (pdf)

 

 


 

 

Változások a Táborfalvi Települési Értéktár Bizottságban

 

2024 júniusában Birinyi András, a Települési Értéktár Bizottság korábbi elnöke lemondott tisztségéről, ezt követően Nagy Andrásné polgármester felkérte Borsi Máriát az elnöki feladat ellátására, melyet Táborfalva Nagyközség Képviselő-testülete is jóváhagyott. 2024. augusztus 1-jétől Taskó Kata Táborfalva könyvtárosa, így természetesen, a bizottság tagja is, hiszen a Települési Értéktár dokumentációjának kezelője. 

 

A Táborfalvi Település Értéktár Bizottság tagjai: 

Borsi Mária elnök 

Sponga Tamás, a Bizottság tagja 

Taskó Kata, a Bizottság tagja 

 

 

Elérhetőség:

 

Nagyközségi és Iskolai Könyvtár 2381 Táborfalva, Iskola u. 7.

Tel.: +36 29 382 952
e-mail: konyvtar@taborfalva.hu
taborfalviertektar@gmail.com

 

 


 

Új helyi érték a Táborfalvi Települési Értéktárban

 

 Örömmel adunk hírt arról, hogy „Táborfalvi Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom és műalkotásai” címmel újabb helyi értékünket vette fel a Települési Értéktárba, épített környezet és kulturális örökség kategóriában a Települési Értéktár Bizottság   (1/2023 (V.9.) számú határozat). A javaslat benyújtója Mészáros Csaba plébániai kormányzó, a javaslat elkészítésében tevékeny szerepet vállalt Gregus Erzsébet, Sponga Tamás és Borsi Mária.

 

A templomot Garay András és Garay Dóra építészek tervezték. A kivitelező a lajosmizsei Gomép Kft. volt, Gombkötő Márk irányításával.

 

Az alapkőletétel 2006. március 24-én, a templom felszentelése 2007. május 20-án volt,       Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök szolgálatával. 

 

A régi kápolna átalakításával létrejött a Szent Imre Közösségi Ház, a sportcsarnokká alakított régi tábori Szent Imre templom emlékére. A Szent Imre Házban lévő sekrestyét egy folyosó köti össze a templommal. A 12x25 méter alapterületű liturgikus tér 200 férőhelyes, a karzaton még hatvan hívő foglalhat helyet. Az altemplom urnafülkéiben ötszáz urna elhelyezése lehetséges. Az urnatemetőben épített ossariumban kapnak végső nyughelyet azok a falu határában, a második világháború harcaiban elesett német katonák, akik jeltelenül lettek eltemetve. 

 

 A templom bejárati ajtaját Varga László fafaragó művész domborműve díszíti. 

 

A  Szűzanyát és a koronázási jelvényeket ábrázoló 270x105 cm nagyságú mozaik oltárképet Bráda Tibor és Tölg-MolnárZoltán Munkácsy-díjas művészek készítették. 

 

A natúr színű égetett agyag stációk Bubelényi Zsanna keramikus művész munkái. 

 

A magas színvonalú kőmunkák (oltár, ambó, tondó, ossarium) Kovács Márton (Oscar) táborfalvi kőszobrász művész alkotásai. 

 

A mívesen faragott kőoltárba Szent Justinus vértanú ereklyéjét helyeztek el a templom felszentelésekor. 

 

A belső térben békés harmóniát alkotnak a természetes anyagok: a tégla, a kő, az agyag; a föléjük boruló impozáns szabadon látható gerendázattal. 

 

 

Magyarok Nagyasszonya oltarmozaik - Mária a kisdeddel

 

Az építők a közösségi ház előtt díszburkolatú emlékparkot és pengefalas emlékművet készítettek. Az emlékmű kriptájában a Hadtörténeti Intézet helyezi el azoknak a hősi halált halt különböző nemzetiségű katonáknak a földi maradványait, akik hollétéről Magyarország Dunától keletre eső területén tudomást szereznek. 

 

(Forrás: Ami felépült : Szent Imre Közösségi Ház Magyarok Nagyasszonya Templom,

Kerékgyártó László írása, Kápolna, 2007. május, 4. oldal) 

 

 

Indokolás az értéktárba történő felvétel mellett

 

Táborfalva fiatal település, a közösségépítés, a hagyományteremtés és az identitás kialakításának egyik lehetősége és tere a megvalósult templom, amely az egész település lakóinak, de főleg a katolikus hívek összefogásának eredményeként jött létre. A kialakított egyházi központ nemcsak a hitélet megújítását (bibliakör, énekkar, ökumenikus alkalmak), hanem a karitatív tevékenységek (karitász tábor, baba-mama kör, adományozás) megvalósítását is szolgálja.  

 

Táborfalván a római katolikus templom olyan egyedi építészeti – művészeti alkotás, amely a település további fejlődésében, arculatának kialakításában inspiráló lehet, példaértékű, nincs hozzáfogható Táborfalván. Művészi igényességgel kialakított funkcionális terek jellemzik az épületegyüttest.

 

Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság

 

Galéria:

Táborfalvi Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom és műalkotásai a Települési Értéktárban >>

 

A fotókat Sponga Tamás készítette

 


 

Platthy József, díjugrató olimpiai bronzérmes életműve bekerült a Pest Vármegyei Értéktárba

 

Platthy József életműve - Táborfalva


Platthy József alezredes (Karancskeszi, 1900. december 17. – Budapest, 1990. december 21.) az Örkénytábori Magyar Királyi Lovagló és Hajtótanárképző Intézet legmagasabb sportsikereket elérő lovasa, a magyar díjugrató sport kiemelkedő, nemzetközi szinten is elismert alakja, a lovassport első és eddig egyetlen magyar olimpiai éremszerzője, az 1936. évi berlini nyári olimpiai játékokon vadászugratásban bronzérmet szerzett a Sellő nevű angol telivér kancával.

 

 

 

 

Tovább a Pest Vármegyei Értéktár oldalára >>

 

 


 

 

Változás a Települési Értéktár Bizottságban

 

Az elmúlt évek során a Települési Értéktár megbecsült helyi értéke lett
Matyófalvi Gábor Háborús Emlékműve és Platthy József díjugrató olimpiai bronzérmes életműve, valamint több helyi értékünk bekerült a Pest Megyei Értéktárba is:
az Örkénytábori Magyar Királyi Honvéd Lovagló és Hajtótanárképző Intézet, a Birinyi Gyűjtemény, a Gyökereink Emlékudvar, a Platthy József Bajtársi Egyesület, a Táborfalvi Lő- és Gyakorlótér természeti értékei.

2021-ben Szalay Vilmos felmentését kérte a bizottsági munka alól, ezúton is köszönjük többéves munkáját! A bizottság új tagjának Sponga Tamást választottuk, aki eddig is kutatta és rögzítette írásban és fotókon Táborfalva és a környék értékeit, a Nagyközségi és Iskolai Könyvtár honlapjának készítőjeként folyamatosan közzéteszi a Települési Értéktár dokumentációját, a könyvtár honlapján megtekinthető helytörténeti írásokkal, dokumentumokkal, iskolai tablókkal is a helyi értékek megismerését, megőrzését segíti.  

 

Kedves Táborfalviak! Kérjük, gondolják végig, milyen helyi értékünk van, amely bekerülhetne a táborfalvi értéktárba! Több kategóriában szerepelhet nemzeti értékünk: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, épített környezet, ipari- és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, természeti környezet, turizmus. Javaslataikkal keressék meg a Táborfalvi Értéktár Bizottságot!

 

 

Elérhetőség:

 

Birinyi András elnök 

Borsi Mária

Sponga Tamás 

 

Nagyközségi és Iskolai Könyvtár 2381 Táborfalva, Iskola u. 7.

Tel.: +36 29 382 952

email: konyvtar@taborfalva.

 

Települési Értéktár Bizottság

 


 

Kép: A nemzeti értékpiramis

Forrás: http://hungarikum.hu/

 

 


 

 

Platthy József, díjugrató olimpiai bronzérmes életműve bekerült a Táborfalvi Települési Értéktárba

 

A Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság 1/2021 (I.28.) számú határozatával döntött Platthy József életművének felvételéről a Települési Értéktárba sport kategóriában.

 

Platthy József alezredes (Karancskeszi, 1900. december 17. – Budapest, 1990. december 21.) az Örkénytábori* Magyar Királyi Lovagló és Hajtótanárképző Intézet legmagasabb sportsikereket elérő lovasa, a magyar díjugrató sport kiemelkedő, nemzetközi szinten is elismert alakja, a lovassport első és eddig egyetlen magyar olimpiai éremszerzője, az 1936. évi berlini nyári olimpiai játékokon vadászugratásban bronzérmet szerzett a Sellő nevű angol telivér kancával. Díjugratásban nyolcszor szerzett magyar bajnoki címet, több mint száz magyar és tizenhét nemzetközi lovasverseny győztese. Kiemelkedő huszár, parancsnok és lovaglótanár, a legmagasabb lovas kitüntetés, a gróf Széchényi István Emlékérem kitüntetettje


(* Az egykori Örkénytábor a mai Táborfalva része.)

 

 

Platthy József a berlini olimpián

 

Platthy József, becenevén Zsiga bácsi fiatalkorától kezdve haláláig elválaszthatatlan volt a lovaktól és a lovaglástól. A második világháború utáni években, mint korábbi ludovikás tiszt, nem volt szívesen látott személy. Pár évig kétkezi munkát kapott csak, de páratlan lovastehetsége és szorgalma visszasegítette a lovakhoz. Az 1950-es évektől haláláig több lovarda és ménes is örülhetett, hogy Zsiga bácsi náluk edzhette szeretett lovait és lovasait. A magyar és a nemzetközi lovassport őrzi emlékét, hiszen lovasstadiont, iskolát, művelődési intézményt neveztek el róla. A rendszeresen megszervezett Platthy József Emlékversenyeken a vadászugratást Platthy József emlékszámnak nevezik. Olimpiai érmét, elismeréseit Sárváron, a Huszármúzeumban őrzik. A Kincsem Parkban mellszobrot állítottak Platthy Józsefnek.

 

 

Örkénytábori csúszdán

 

Táborfalvához (az egykori Örkénytáborhoz) több szálon kötődik Platthy József, hiszen az 1930-ban Budapestről Örkénytáborba áthelyezett Magyar Királyi Lovagló és Hajtótanárképző Intézet egykori növendékéből az olimpiai díjugrató csapat tagja, majd 1940-től annak vezetője lett. Platthy József a magyar huszárhagyományok, a lovasképzésre épülő lovassport nemzetközileg elismert, kiemelkedő alakja, versenyzője, oktatója. A lovastiszti és honvédképzés világhírű örkénytábori módszertani központjában készült fel, tudását oktatásban, harcászatban, lovassportban egyaránt kamatoztatta. Az Örkénytábori Magyar Királyi Lovagló és Hajtótanárképző Intézet leghíresebb sportolója, hírvivője.  

 

Táborfalván a Helyőrségi Művelődési Otthonban emléktábla, valamint az ott működő Platthy József Bajtársi Egyesület őrzi emlékét, életműve Táborfalva megbecsült, elismert helyi értéke, méltó a Táborfalvi Települési Értéktárban történő elhelyezésre.

 

Kapcsolódó oldalak:

 

Platthy József, Zsiga bácsi (lovasok.hu)

Lovaglótanárok arcképcsarnoka - Platthy József (Lovak és lovasok: Lovaglótanárok arcképcsarnoka 9.)

Platthy József adatlapja (Magyar Olimpiai Bizottság)

Platthy József emlékére (videó)

Platthy József életrajz (Magyar Életrajzi Lexikon)

Örkénytábor nagyjaira emlékeztek (lovasok.hu)

Huszármúzeum, Platthy József sikere a berlini olimpián (Huszármúzeum)

Életem kész regény - Platthy Józseffel Feledy Péter beszélget (videó)

 


 

Számos érték került már be Táborfalváról a Pest Megyei Értéktárba

 

Számos érték került már be Táborfalváról a Pest Megyei Értéktárba. Ezek közül kiemelkedik az Örkénytábori Magyar Királyi Lovagló és Hajtótanárképző Intézet, amelynek októberben a 90. évfordulóját ünneplik. A legfrissebb, Táborfalva által szolgáltatott Pest megyei érték a lő- és gyakorlótér, amelynek élővilágáról a közelmúltban egy 25 perces dokumentumfilm is készült.

 

Borsi Máriával, tTáborfalvi Települési Értéktár Bizottság tagjával készült beszélgetés a következő linkekről hallgatható meg:

 

Az eredeti hír és a beszélgetés a Rádió Dabas honlapján >>

A beszélgetés meghallgatható itt is >> 1. rész, 2. rész

Pest Megyei Értéktár honlapja >>

 

Kapcsolódó írás - Beszélgetés Csóka Annamária biológussal

 

 


 

 

Kedves Táborfalviak!

 

Örömmel adunk hírt arról, hogy „A táborfalvi lő- és gyakorlótér természeti értékei” helyi értékünk bekerült a Pest Megyei Értéktárba.

 

Köszönjük az értéktárhoz beküldött javaslatunk elkészítésében nyújtott szakmai segítséget és támogatást Csóka Annamária biológusnak, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság projektvezetőjének!

 

 

Verő György felvétele

 

 

A képre kattintva megtekinthető a videó

 

 

Kapcsolódó írás: "Beszélgetés Csóka Annamária biológusssal" >>

 

 


 

 

A Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság döntése alapján felvételt nyertek a települési értéktárba „A Táborfalvi Lő- és Gyakorlótér természeti értékei” természeti környezet kategóriában, 1/2019 (V. 07.) számon.

 

A szakmai javaslatot Csóka Annamária, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság „Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén” (LIFE+ Természet program- LIFE10NAT/HU/000020) projektvezetője készítette, ebből a javaslatból idézünk:

 

„A Turjánvidék mint földrajzi egység a Duna-völgy és a Duna–Tisza közi Homokhátság között húzódik kb. 100 km hosszan, de csak néhány km szélességben. Ennek a páratlanul fajgazdag vizes és homoki élőhely-rendszernek az északi részén terül el a Turjánvidék Natura 2000 terület, melynek a Táborfalvai Lő- és Gyakorlótér a részét képzi. Ezt a lőteret 1876-ban alapították, Magyarország második legnagyobb, működő katonai lőtere, mely viszonylagos elzártsága miatt kivételes természeti értékeket tudott megőrizni. 

 

A terület mélyebben fekvő részein éger-kőris láperdők, láprétek, zsombékosok alakultak ki. A déli, szárazabb részen főként homokpuszta gyepek, borókás-nyárasok, pusztai tölgyes foltok fordulnak elő. Ezek az élőhelyek számos értékes növény- és állatfajnak nyújtanak menedéket, köztük bennszülött fajoknak is. Ilyen például a rákosi vipera, Magyarország és Európa egyik legveszélyeztetettebb gerinces állata, vagy a homoki nőszirom, melynek legnagyobb hazai állománya itt él.

 

Jelenleg több mint 300 védett állat- és növényfajt tartunk nyilván a területről. A természeti értékek megőrzésének egyik nagy kihívása, hogy a természetvédelmi és honvédelmi érdekeket egyszerre kell érvényesíteni, hiszen a lőteret jelenleg is aktívan használják katonai célokra.

 

A Táborfalvai Lő- és Gyakorlótéren Turjánvidék LIFE+ néven 2011-2018 között természetvédelmi célú, európai uniós finanszírozású, komplex pályázat zajlott.

 

A lőtér szabadon nem látogatható, a belépéshez engedély szükséges. 

 

A terület magyarországi és európai viszonylatban egyedülálló természeti kincseknek ad otthont, rendkívüli érték a nagy összefüggő területe is. Miközben rendkívül sérülékeny fajoknak és ritka élőhelytípusoknak nyújt menedéket, történelmi, honvédelmi szempontból is nagy múlttal rendelkezik. Ez a kettősség unikálissá teszi, mindenképpen méltó az értéktárba való felvételre.”

 

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: www.turjanvidek.hu (magyar és angol nyelven) 

 

 

Táborfalva – A természetes lőtér (magyar nyelvű, angol felirattal), 25 perc, rendező: Mosonyi Szabolcs, Bagladi Erika, 2017. https://www.youtube.com/watch?v=59RLzca1MZA

 

Jegyzőkönyv - Készült a Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság 2019. május 7-én tartott üléséről (pdf)

 

 


 

 

Bekerült a Pest Megyei Értéktárba a Gyökereink Emlékudvar és a Platthy József Bajtársi Egyesület

 

Gyökereink Emlékudvar

 

Az emlékudvarban kiállított szekerek valamennyi alkatrészét egyedileg készítették, a kiállított kocsik az 1960-as évekig voltak használatban.

 

 

Tovább a Pest Megyei Értéktár oldalra >>

 

 

Platthy József Bajtársi Egyesület

 

Az Egyesületet az egykori Örkény-tábor területén 1975. december 11-én 11 fő alapította. Az alakuló ülés jegyzőkönyve szerint, Fegyveres Erők Nyugdíjas Klubja néven.

Az alapító tagok részben nyugállományú katonák, részben nyugállományú polgári alkalmazottak voltak. Működése a táborfalvi Helyőrségben, a Helyőrségi klub épületében kezdődött, a nyugállományú katonák, honvédségi dolgozók és családtagjaik szabadidős programjai szervezésére és végrehajtására.

 

Tovább a Pest Megyei Értéktár oldalra >>

 

 


 

Táborfalva két helyi értéke bekerült a Pest Megyei Értéktárba

 

Örömmel tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy Táborfalva két helyi értéke bekerült a Pest Megyei Értéktárba!

 

  

 

Birinyi Gyűjtemény


 

 Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság 2017. október 17-én tartott ülése


A Települési Értéktárba beérkezett javaslatok megvitatása, határozathozatal a felvételről, melyek a kövezkezők:

 
Háborús emlékmű Táborfalva (Matyófalvi Matyó Gábor alkotása), benyújtó: Borsi Mária

További információ:  

Háborús emlékmű (Köztérkép)

Matyófalvi Matyó Gábor - Emlékművek, emlékmű-tervek (1973-1996)

 
Gyökereink Emlékudvar, benyújtó: Szalay Vilmos

További információ:

Gyökereink Emlékudvar átadása - filmfényképek

Gyökereink Emlékudvar és bemutató épület

 

Platthy József Bajtársi Egyesület, benyújtó: Juhász Gábor

Platthy József Bajtársi Egyesület története

Platthy József Bajtársi Egyesület megalakulásának 40. évfordulója (film)

Platthy József (Wikipédia)


Jegyzőkönyv - Készült a Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság 2017. október 17-én tartott üléséről (pdf)