1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békediktátumot, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot.

Június 4-én, A nemzeti összetartozás napján közösen emlékezünk történelmünk meghatározó pillanataira és kifejezzük a magyarság egységét határokon innen és túl.
Június 4-ét, az 1920-as trianoni békediktátum napját az Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló 2010. évi XLV. törvényben nyilvánította A nemzeti összetartozás napjává.
Kapcsolódó tartalom:
– A trianoni béke aláírása (szerző: Tarján M. Tamás, Rubicon online)
– A nemzeti összetartozás napja
– 100. évforduló – 1920. június 4. A trianoni béke aláírása
– Pangea: 100 éves a „vörös térkép”
– Apponyi Albert trianoni „védőbeszéde”
– Szarka Tamás – Kézfogás – A magyar összetartozás himnusza
– Apponyi Albert gróf üzenete az amerikai néphez (1929-ből)
– Igazságot Magyarországnak! (Erdélyi Szalon Kiadó)
– A Fiumei úti sírkertben látható az Apponyi-hintó





-A Zempléni Múzsa kettős jubileuma (Kovács Ilona, Mesterházi Gábor, Retkes Attila)
Kányádi Sándor 1929. május 10-én született az udvarhelyszéki Nagygalambfalván, székely középparaszti családban, a királyi Romániában, de május 11-re fogadták el a keresztlevelét, Kányádi Alexandru néven. Mivel születése tényleges napja a román királyság megalakulásának ünnepe is volt, a helybeli őrmester nem engedélyezte, hogy egy „bangyin”, azaz „hazátlan”, a születésével megbecstelenítse a román nemzetet. Sándor pedig az érvényben lévő román törvények miatt nem lehetett.










