Az idén április 19-étől 24-éig tölthettünk néhány feledhetetlen napot Erdélyben,
a „Határtalanul” program keretében
Az utazó gyermekek beszámolója >
„Magyarnak lenni nem állapot, hanem feladat és hivatás.”
Pedagógusok napja
„Az újkori pedagógia jól tudja, hogy a gyermek figyelmét és képességeit semmiféle nevelési módszer nem éleszti annyira, minta kíváncsiság ösztönének izgatása. A magyar néptanító keltse fel a magyar tömegek érdeklődését a minőségi kultúra iránt: ez lenne legfontosabb feladata, éppen olyan fontos, mint az egyszeregy, vagy az ábécé, vagy a magyar földrajz alapelemeinek oktatása. S mint ahogy elveszett az a nemzet, melynek hadserege politizál, bírósága osztályérdeket tart ítélkezés közben szemei előtt, úgy nagy veszély fenyegeti azt a nemzetet is, melynek pedagógiai közkatonái nem a minőségi elv jegyében iparkodnak nevelni és hatnia nemzet szűz ősanyagára, a jövő táptalajára, a gyermekekre.”
(Márai Sándor: A nemzetnevelés ügyében, 1942)
Kapcsolódó tartalom:
– Márai Sándor a nemzetnevelésről
– Háború, röpirat, felelősség, nemzetnevelés… (SzaSzi, Győriszalon.hu)
A nemzeti összetartozás napja
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békediktátumot, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot.
Június 4-én, A nemzeti összetartozás napján közösen emlékezünk történelmünk meghatározó pillanataira és kifejezzük a magyarság egységét határokon innen és túl.
Június 4-ét, az 1920-as trianoni békediktátum napját az Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló 2010. évi XLV. törvényben nyilvánította A nemzeti összetartozás napjává.
Kapcsolódó tartalom:
– A trianoni béke aláírása (szerző: Tarján M. Tamás, Rubicon online)
– A nemzeti összetartozás napja
– 100. évforduló – 1920. június 4. A trianoni béke aláírása
– Pangea: 100 éves a „vörös térkép”
– Apponyi Albert trianoni „védőbeszéde”
– Szarka Tamás – Kézfogás – A magyar összetartozás himnusza
– Apponyi Albert gróf üzenete az amerikai néphez (1929-ből)
– Igazságot Magyarországnak! (Erdélyi Szalon Kiadó)
– A Fiumei úti sírkertben látható az Apponyi-hintó
Ima a gyermekekért
| Fák, csillagok, állatok és kövek, szeressétek a gyermekeimet. Ha messze voltak tőlem, azalatt eddig is rátok bíztam sorsukat. Énhozzám mindig csak jók voltatok, szeressétek őket, ha meghalok. Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek, Te, homokos, köves, aszfaltos út, Csókold helyettem, szél, az arcukat, Kináld őket gyümölccsel, almafa, |
Tanítsd, melengesd te is, drága nap, csempészd zsebükbe titkos aranyad. S ti mind, élő és halott anyagok, tanítsátok őket, felhők, sasok, vad villámok, jó hangyák, kis csigák, vigyázz reájuk, hatalmas világ. Az ember gonosz, benne nem bizom. Igaz rokon, hozzátok fordulok, tűz, víz, ég és föld s minden istenek: Szabó Lőrinc (1939) |
Mészáros József novellái
2020-ban ismertem meg Mészáros József írásait és ezt követően egy beszélgetés is készült az íróval életéről, műveiről és gyermekkori táborfalvi kötődéséről.
A gyermekkor valamennyiünk számára meghatározó élmény, tapasztalat, emlék. Identitást és énképet ad, álmokat és célokat… Mészáros József eddig számunkra nem ismert novelláit ajánlom Olvasóink figyelmébe, melyek mindegyike hordoz megszívlelendő életigazságokat.
Borsi Mária
Honlapunkon a következő novellák olvashatók:
– Kelletlen szomszédság
– A COVID-vírus megtámadta a világot
– Papírkutya
– A ceglédikanna
– Találd ki magad
– Sodródás
– Végtisztesség
Kapcsolódó tartalom:
– Beszélgetés Mészáros József íróval
Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje
| Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje, Mindent egészséggel látogató ege, Hosszú úton járókot könnyebbítő szele! Te nyitod rózsákot meg illatozásra, Néked virágoznak bokrok, szép violák, Mert fáradság után füremedt tagokat Sőt még az végbéli jó vitéz katonák, Ki szép füvön lévén bánik jó lovával, |
Újul még az föld is mindenütt tetőled, Tisztul homályából az ég is tevéled, Minden teremtett állat megindul tebenned. Ily jó időt érvén Isten kegyelméből,
|
| Balassi Bálint: Borivóknak való (1589) | |
Örkénytábor – Legénységi laktanyák
Gratulálunk Szalay Vilmosnak kitüntetése alkalmából!
A Honvédelemért Kitüntető Cím III. fokozatát adományozta Szalay Vilmos számára Magyarország honvédelmi minisztere a Magyar Honvédelem Napja alkalmából. A díjátadóra 2026. május 20-án került sor a Stefánia Palotában.
Szalay Vilmos méltatása kitüntetése alkalmából:
„Szalay Vilmos évtizedek óta foglalkozik a népi lovas hagyományőrzéssel, megalakította a Tatárszentgyörgyi Stipa Népi Hagyományőrző Egyesületet, amellyel 15 évvel ezelőtt kapcsolódott be a katonai hagyományőrzésbe. Nevéhez fűződik több I. világháborús hadieszköz felújítása, újjáépítése és fogatolása. Ilyenek pld. tábori konyha, sebesültszállító fogat, parancsnoki hintó és tränwagen. Magyarországon egyedülállóan megvalósította egy Uchatius löveg 6-os fogattal történő vontatását, amelyet több katonai hagyományőrző rendezvényen is felvonultatott. Szervezi és tevékenyen részt vesz Örkénytábor katonai múltjának kutatásában, hagyományainak ápolásában, évfordulós rendezvényeket szervez, jelentős eredményeket ért el Platthy József huszár ezredes olimpikon sportpályafutásának kutatásában is. A katonai hagyományőrzők munkáját nagy önzetlenséggel segíti, abban tevékenyen részt vesz, pótolhatatlan lovas szaktudását a rendezvények sikeres és biztonságos végrehajtása érdekében a katonai hagyományőrzés szolgálatába állítja.”
Tisztelettel és szeretettel gratulálok Szalay Vilmosnak, aki az örkénytábori lovas hagyományok történetének gondozója, kutatója, aki munkásságával hozzájárult településünk, Táborfalva értékeinek feltárásához és életben tartásához.
Borsi Mária, a Táborfalvi Település Értéktár Bizottság elnöke
– További képek a fotógalériában >>
– Videó >>
– Táborfalvi Települési Értéktár >>
Mészáros József – A ceglédikanna
„Még csak elsősök. De micsoda cuccaik vannak.
Egymás szavába vágva hencegnek: a falu szélén talált pisztolygolyóról, ólomból készült rágógumiról, megüszkösödött koponyáról és a tervezők által még fel sem talált technikai csodákról.”
Mészáros József elbeszélése itt olvasható >>
Némedi József emlékére…
Származási igazolvány
A 2026. év elején, amikor elvittem Egerszegi Istvánné Ilikének az Örkénytáborról szóló könyvet, egy különös iratot adott át nekem: származási igazolvány, amelyben a Magyar Királyi Honvéd Lovagló és Hajtótanárképző Iskola parancsnokságának igazoló bizottsága megállapítja, hogy Némedi József továbbszolgáló számvivő szakaszvezető szülőkig bezárólag tiszta keresztény származású. A származási igazolvány dátuma: 1940. május 6-a.
Borsi Mária
Némedi József emlékére… írás az „Életutak” részben olvasható >>
Gramofon – klasszikus és jazz, 2026 tavasz
Megjelent a Gramofon zenei kiadvány 2026-os év tavaszi száma, melyben klasszikus és jazz írások, riportok, recenziók, ajánlatok olvashatók.
Az új magazin már teljesen átalakult külsővel és belső tartalommal jelenik meg egy ideje. A magazin honlapja is megújult, kibővített tartalommal olvasható.
A tartalomból:
Esszé/Tanulmány
-A Zempléni Múzsa kettős jubileuma (Kovács Ilona, Mesterházi Gábor, Retkes Attila)
– Fricsay Ferenc – Kulisszatitkok egy legendás karmester hangfelvételeiről (Könyves Klaudia)
– Blaháné karmestere operettet ír – Barna Izsó mint zeneszerző (Lengyel Emese)
– Négy százalék és társai – „Kukturális” vita Boros Ida szereplései ürügyén, 1952 – 1956 (Harsányi Lászkó)
– Wiliam Russo pedagógiájának örökérvényű alapelvei – Esélyegyenlőség, minimalizmus, összművészet (Lakatos Ágnes)
– Hullámvölgy és megújulás – Fejezetek a Debreceni Jazznapok történetéből 2003 – 2006) (Túri Gábor)
– Joe Murányi – Híres „jazzmagyarok” külföldön 1. (Márton Attila)
– Who chi coo – Errol Garner – Aki kotta nélkül játszotta az életét (Máté J. Györgyi)
– A jazz szerepe Damien Chazelle dramaturgiájában (Iván Csaba)
Interjú/Porté
– Miles 100: A jazz legtöbbet újító muzsikusa (Márton Attila)
– Önvallomás és zárszó – Az életmű fejleményei (Hollós Máté)
– Univerzalista újító – Találkozás Joe Zawinullal (1998) Gramofon 30 (Zipernovszky Kornél)
Mozaik
– Zenei élet 2026 tavaszán
– Zenei könyvkritikák, recenziók
Gramofon – Klasszikus és jazz weboldal
Jazz.hu / MagyarJazz szakmai jazzportál – jazz hírportál, koncertek, beszámolók, lemezajánlók, interjúk, jazz programajánlók
Kiadó: Gramofon folyóirat Kft.
Felelős kiadó: Dr. Retkes Attila ügyvezető
E-mail: [email protected]
Közösségi oldal: www.facebook.com/gramofonkiado
Terjesztés: könyvesboltokban és zeneműboltokban országszerte vagy előfizethető a kiadóban
90 éve született a magyar jazz legendája, aki autodidakta gitárosként került a legnagyobbak közé
Az 1936 márciusában született Szabó Gábor 14 évesen kapott egy gitárt, amin magától tanult meg játszani. Szorgalma páratlan tehetséggel párosult, amit korai halála tört meg. Ő volt az első magyar jazz-zenész, aki nemzetközileg ismert és népszerű volt. Hamar külföldre került, ahol jelentős dalszerző vált belőle, akinek a játéka is különleges erővel bírt a hallgatókra.
Nagy gitárosok egymás közt (balról jobbra): Szabó Gábor, Les Paul, George Benson és Bucky Pizzarelli
(1979) (Fotó: Richard E. Aaron – Getty Images)
Könyvtár zárva
Kedves Olvasóink!
Könyvtárunk – szabadság miatt – május 18-a és május 25-e között zárva lesz.
Zalavári Gábor könyvtáros
,,Kívánhat-é ember többet: derékaljnak szülőföldet”
Kányádi Sándor 1929. május 10-én született az udvarhelyszéki Nagygalambfalván, székely középparaszti családban, a királyi Romániában, de május 11-re fogadták el a keresztlevelét, Kányádi Alexandru néven. Mivel születése tényleges napja a román királyság megalakulásának ünnepe is volt, a helybeli őrmester nem engedélyezte, hogy egy „bangyin”, azaz „hazátlan”, a születésével megbecstelenítse a román nemzetet. Sándor pedig az érvényben lévő román törvények miatt nem lehetett.
A mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja volt.
Költészetének témája , az anyanyelv megtartó ereje az erdélyi kisebbségi lét.
Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították. Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adta ki.
„Ó, szép szavak barokkos balzsama, –
ne hosszabbítsd a kínjaim!
A féligazság:
múló novokain.
Az egyenes beszéd,
nekem csak az a szép.”
„Úgy haltak meg a székelyek,
mind egy szálig, olyan bátran,
mint az a görög háromszáz
Termopüle szorosában.
Nem tud róluk a nagyvilág,
hőstettükről nem beszélnek,
hírük nem őrzi legenda,
dicsőítő harci ének,
csak a sírjukon nőtt fenyők,
fönn a tetőn, a nyeregben,
s azért zöldell az az erdő
egész Csíkban a legszebben.”
2018. jún 20-án halt meg Budapesten. Szülőfalujában, Nagygalambfalván helyezték végső nyugalomra.
A Kossuth-díjas költőt, a nemzet művészét szerény, ökumenikus szertartással búcsúztatták. Ravatalánál Kányádi György Attila református lelkipásztor és Böjte Csaba ferences szerzetes mondott gyászbeszédet, munkásságát pedig Dávid Gyula irodalomtörténész méltatta.
Május első vasárnapja
Nagyszalontán gyűjtötte Kodály Zoltán 1916-ban
Üdvözlet az örkényi táborból – Tiszti étterem
‘907. május 17.
– A képeslap nagy méretben
– A képeslap hátoldala
– „Régmúlt Örkénytáborban és Táborfalván” galéria
Sebő Ferenc emlékére
József Attila – Rejtelmek
Sebő Ferenc, Halmos Béla, Koltay Gergely, Éry Péter, Zala Márk
(1977)
Vitéz jákfai Gömbös Gyuláról
1939-től állt egy szobor Örkénytáborban a Tiszti Kaszinó mellett. A szobor talapzatán a következő felirat volt olvasható:
„ÖRKÉNY VITÉZ”
„Gömbös Gyula soha el nem múló emlékének
állította a M. KIR. Földművelésügyi Miniszter
1939”
A szobor ifj. Vastagh György szobrászművész alkotása volt
A magyar költészet napja
Szembe fordított tükrök
Örömöm sokszorozódjék a te örömödben.
Hiányosságom váljék jósággá benned.
Egyetlen parancs van, a többi csak tanács:
igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél.
Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás:
Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.
Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben.
Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában.
Weöres Sándor (1945)
1964-től minden évben április 11-én, József Attila (1905-1937) születésnapján ünneplik Magyarországon a költészet napját.
Ugyanezen a napon született 1900-ban a magyar irodalom egy másik kiemelkedő alakja, Márai Sándor is.
Ezen a napon minden évben irodalmi könyvbemutatókkal, előadóestekkel, filmvetítésekkel, költőtalálkozókkal, koszorúzásokkal, közös versmondásokkal, kiállításokkal, színházi előadással, rendezvényekkel tisztelegnek a magyar líra előtt idehaza és a határon túl is. Szinte minden településen rendeznek költészetet népszerűsítő programokat: irodalmi esteket, felolvasást, szavalóversenyeket, versíró pályázatot, versmondó találkozót, slam poetry eseményeket.
Április 11-én koszorúzással egybekötött ünnepséget tartanak József Attila szülőházánál, a IX. kerületi Gát utca 3. szám alatti emlékhelyen.
József Etelka, Pőcze Imre és József Attila
Kapcsoldó tartalom:
– József Attila kései versei
– József Etelka élete (Ferencvárosi séták)
Táborfalvi MOZAIK 2026. április
Megjelent Táborfalva Nagyközség Önkormányzata által kiadott lap 2026. áprilisi száma.
Az újság megtekinthetõ és letölthető – ez eddig megjelent többi számmal együtt – a következő oldalakon:
– Táborfalvi MOZAIK 2026. április (pdf)
A korábbi lapszámok elérhetők a felső és a jobb oldali menüből.
Kapcsolódó tartalom:
– MOZAIK ma
– Táborfalvi MOZAIK 1993. február – 2023. október, kereshetõ tartalommal