Értékeink - Pusztavacsi látnivalók |
Lakóhelyünkön vagy a közvetlen közelében több olyan kulturális és/vagy történelmi értéket találhatunk, amelyeket érdemes számon tartani és egy rövidebb idôre tervezett kiránduláson felkeresni. Ebben a sorozatunkban egy-egy ilyen helyet ismertetünk.
Az itt íródott oklevélben IV. László (1262. augusztus 5 - 1290. július 10.) arra inti a sebeniciakat, hogy hagyják békén és ne zaklassák traniakat. Azonban évszázadokkal elôtte Árpád, ő elôtte pedig Kurszán kezében volt a terület.
A 11. és 12. században valószínûleg királyi birtok volt. Az egyik elmélet szerint, az ott élô, állattenyésztéssel foglalkozókról kaphatta a nevét, miszerint az “Och” a szláv ochar (juhász) szóból származtatható… Ebben az időben Och már vásártartási joggal rendelkező település volt.
A 13. században kialakultak a fontosabb alföldi kereskedelmi útvonalak - például Kôrösi, Szegedi, Kun stb. A Pest felé vezetô utak közül a Kôrösi volt az állatkereskedelem egyik fôútvonala, a Tiszántúlról. Och ezzel szerves része lett az ország kereskedôi úthálózatának. 1384-ben megkapta a heti-vásártartási jogot, amivel elindult a mezôvárossá fejlôdése.
Az 1500-as években Och mezővárosi rangra emelkedett majd a hamarosan bekövetkezett török hódoltság idején teljesen elnéptelenedett. A késôbbi századokban a település neve többször változott és gazdát cserélt. A nyelvi változások miatt az “o” hangból “v” lett. Ekkor már Vacs volt neve. A török hordák portyázása idején a lakosság nagy része Nagykőrösre és Kecskemétre menekült. A törökök ebben az időben rombolták le a gótikus templomot. A volt mezőváros neve Vacs-puszta lett.
A középkorban fejlett mezôváros volt, majd a török idôkben teljesen elpusztult. Az újbóli benépesítése a 19. században történt meg, a Coburg hercegi családnak köszönhetôen, akik lengyel és szlovák zselléreket telepítettek le - akik egymástól viszonylag távoli tanyákon éltek.Az iparosok a környékbeli településekrôl költöztek át. A vacsi uradalomban majorságokat alakítottak, ahol földmûvelés (szôlô, gyümölcs, dohány, repce, búzatermesztés) és állattenyésztés (ló, szarvasmarha, sertés, juh) folyt.
A középkori templomromon kívül érdemes megnézni a Szent Ágoston Római Katolikus templomot, amit egy szép templomkert vesz körül, jónéhány öreg fával.
Pusztavacsi Nagymajor (Nándor-major) az 1890-es években,
A vacsi túra alkalmával nem érdemes kihagyni a csonka-Magyarország mértani középpontjában található emléktornyot sem, amit Kerényi József építész terve alapján, 1978-ban állítottak fel. Késôbb a faszerkezete leégett, majd 2002-ben állították eredeti állapotba vissza. A torony környéke védett terület. A legújabb mérések szerint az orzág mértani közepe Hernád határában található.
A felsorolt látnivalók egymástól néhányszáz méterre találhatók, Pusztavacs pedig néhány km-re Táborfalvától, így akár egy egynapos kerékpártúrával vagy gyalogtúrával is meglátogathatók.
[stx]
Kapcsolódó oldalak: Mégsem ott van az ország közepe, ahol eddig hittük Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon Pusztavacs - A Szent Ágoston templom harangjai (videó) |
· Admin
- 2021. January 26. 16:01
1453 megnyitás ·
![]() |
2025. February 11. Tuesday, 00:59:47
Nagyközségi és Iskolai Könyvtár
Online katakógus
1993. február - 2023. október, kereshető tartalommal
Települési Értéktár
Navigáció
Legújabb cikkek
· Borika néni emlékére!
· Borika néni
· Márton-napi jótékony...
· ÖRKÉNY NAGYASSZONYA ...
· Táborfalva 75 éves
· Könyvajánló: Tesla b...
· Több évtized a közig...
· Új könyvtárosunk: Ta...
· Programajánló: Ormánság
· Örkényi Református T...
· Elköszön a felelős s...
· Napjaink Erdélyben
· Erdélyi kirándulás
· Ismét Erdélyben jártunk
· Költészet a pódiumon...
· Borika néni
· Márton-napi jótékony...
· ÖRKÉNY NAGYASSZONYA ...
· Táborfalva 75 éves
· Könyvajánló: Tesla b...
· Több évtized a közig...
· Új könyvtárosunk: Ta...
· Programajánló: Ormánság
· Örkényi Református T...
· Elköszön a felelős s...
· Napjaink Erdélyben
· Erdélyi kirándulás
· Ismét Erdélyben jártunk
· Költészet a pódiumon...