Nagyközségi és Iskolai Könyvtár

Nagyközségi és Iskolai Könyvtár


Nagyközségi és Iskolai Könyvtár

Online katalógus

Online katalógus

Navigáció

Legújabb cikkek

Nyitva tartás

április 1-jétől október 31-ig:
hétfő 12.30 - 18.00
szerda 12.30 - 18.00
péntek 12.30 - 18.00
szombat 8.00 - 12.30

november 1-jétől március 31-ig:
hétfő 12.30 - 18.00
szerda 12.30 - 18.00
csütörtök 12.30 - 18.00
péntek 12.30 - 18.00
szombat zárva

Elérhetőség

2381 Táborfalva, Iskola u.7.
Tel: 29/382-952
Könyvtáros: Borsi Mária
E-mail: konyvtar@taborfalva.hu

Felhasználók

· Online vendégek: 6

· Online tagok: 0

· Regisztráltak: 5
· Legújabb tag: martinekk

MyStat

Könyvtár a Facebook-on


Értékeink: Ladánybenei Árpád-kori templomrom

Lakóhelyünkön vagy a közelében több olyan kulturális, történelmi, vallási emlék talélhtó, amelyeket érdemes számon tartani és egy rövidebb kiránduláson felkeresni. E sorozatunkban ezeket a helyeket keressük fel és mutatjuk be. A jelenlegi írásban a ladánybenei Árpád-kori templomromról lesz szó, amit akár kerékpárral vagy gyalogosan is meglátogathatunk. 

 

A mai Ladánybenétől bő 1 km-re található Bene pusztán, 1834-ben emberi- és lócsontokat, kard- és nyilhegyeket, lószerszámokat, ezüsttel és arannyal befuttatott ruhadíszeket, ezüstpénzeket találtak a környéken legeltető pásztorok. A talált tárgyak egy részét megtartották, a többit beszolgáltatták Pest vármegye akkori főjegyzőjének, Szentkirályi Móricznak. 

 

 Bene falu (ville Bene) első írásos említése 1385. szeptember 1-jéről származik, egy határjárásból, amit a budai káptalan tett a mai Ladánybene területén és környékén. A későbbiekben - Mátyás király idejében - több oklevél is szerepel Bene, Beneszállás helységeket, önállóan vagy Lajos, Mizse, Örkény (Erwken), Gyón falvak említésével együtt. A 915 - 923 környékén élt Örs ölbő (ismertebb néven Bene vitéz) sírját 1834-ben találták meg, akinek az arcmását, néhány éve, Kustár Ágnes és Skultéty Gyula antropológusok számítógépes rekonstrukcióval készítették el. 

 

Az 1930-ban történt ásatás során két templomot tártak fel, 7,5 x 4 méter méretűt, illetve a később ráépített 13,2 x 8 méteres külső méretekkel rendelkezőt. A kisebbet valószínűleg a 12. században, míg a nagyobbat a tatárjárás utáni évtizedekben - védelmi célokból - építették. A nagyobb templom északi falánál lévő, négyszögletes építmény valószínűleg sekrestye volt. A falakat téglából és kövekből építették. Több kőfaragvány is előkerült, illetve a megtalált kváderköveken figurális falfestés-maradványok láthatók. 

 

A templomromot nem régen fedezték fel - újra, 1980-ban, Ladánybenétől alig több, mint 1 km-re, egy földmunka során, kőfalak maradványaira bukkantak. A feltáráskor egy félkör alakú szentélyzáródású Árpád-kori templom alapfalai kerltek elő. Az 1982 - 1992. közötti régészeti kutatás során kibontották az egykori templom alapfalait, meghatározták a templom(ok) építési periódusait, valamint feltártak a templomdombon és környékén 541 sírt. A régészeti vizsgálatok alapján megállapították, hogy a sírok többsége a 14 - 17. század közötti időből származik. A sírokból gazdag leletanyag került elő: ruhadíszek, ékszerek, viseleti tárgyak. Az ásatás során előkerült leleteket a kecskeméti Katona József Múzeum régészeti gyűjteményében tárolják. 

 

 

Ladánybenei templomrom emlékhely

 

A 13 méter hosszú és 8 méter széles templom alapjai fél méteresek, ami összedöngölt agyag és kő. Erre építették rá közel másfél méter széles, habarccsal összefogott kőből álló alapfalakat. Sajnos, ekkor a - legalább egy évszázaddal korábbi - kisebb templomnak már a nyomait sem találták meg.

 

 

Bene vitéz koponyája és tudományos alapú arcrekonstrukciója

 

A középkorban Bene és Beneszállás települések voltak a közelben, amik a felszíni nyomokból következtetve a templomtól dél-keleti irányban látható dombháton voltak. Több, értékes leletet találtak a templom környékén, illetve a közelben: benepusztai aranyozott ezüst szíjvég a 9-10. századból, 13. századi Limoges kereszt, 9-10. századi ruhadísz. Az idős Bene vitéz még 922. körül részt vehetett egy itáliai hadjáratban. A 10.század 20-as éveiben hunyhatott el - pogány módra, lovával, lószerszámokkal és fegyvereivel együtt temették el. 

 

 

A híres benei szíjvég két oldala (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest)

 

Bene puszta Táborfalvához közel eső,  rendkívüli nyugalmat árasztó, dimbes-dombos terület, ahol az Árpád-kori templom maradványai vannak. Sajnos, ma már csak egy földhalom emlékeztet az egykori templom helyére, illetve egy fa emlékoszlop, amin a 16. századból származó, Szent István királyhoz énekelt himnusz részlete olvasható: 

 

"Tekints István király szomorú hazádra,
Fordítsd szemeidet régi országodra.
Reménységünk vagyon benned s Máriában,
Mint magyar hazánknak hív királynéjában."

 

 

Források, képek, információk:


Galéria

Sulinet.hu: Fényképes történelem

Sulinet.hu: A régészeti múlt

Bene vitéz – a honfoglaló magyar lelet

Ladánybenei templomrom

 

[stx]