Lakóhelyünk közelében, több olyan - esetenként többszáz éves - kultúrális, történelmi, vallási emlék található, amelyek létezéséről nem biztos, hogy hallott mindenki.

Az "Értékeink" sorozatban felkeressük azokat a helyeket, romokat, épületeket, épületmaradványokat, történelmi emlékhelyeket, amelyk egy-egy fél- vagy egynapos kirándulás alkalmával meglátogathatók.

Táborfalvától nagyjából egyórás autóútra van Tököl, a Csepel-sziget egyik legrégibb települése. A kisvárost - az egyik legenda szerint - Árpád fejedelem lovászáról nevezték el, másik szerint a "tökély" szóból ered a "Tököl" elnevezés. Utóbbi inkább valószínű, ugyanis, Árpád vezér lovászát Csepelnek hívták...

Természeti adottságai miatt már a bronzkorban is lakott hely volt - erre számos bizonyíték van: földbe vájt kunyhók, tűzhelynyomok, kőpengék, őrlőkövek maradványai. Az első említése V. István uralkodásának idejéből származik - napra pontosan 1271. november 26-ból. Aztán 1280-ból való IV. László idejéből, amikor a király parancsára a Nyulak-szigeti apácáknak adják a területet. A következő - ránk maradt - iratok 1319-ből, illetve 1324-ből vannak, amikben a falu adómentességét biztosítják.

A 15. századra már jelentős számban élnek kézművesek a településen - erre utalnak a korai, foglalkozásokra utaló családnevek: Ács, Molnár, Kovács. Ekkorra ismét királyi birtok. A következő évszázadból származó iratok szerint Tököl már mezőváros.

A török uralom idején nem keröli el a környékbeli települések sorsát, lakóit legyilkolják, illetve elmenekülnek - egy időre lakatlanná válik. A török kiűzése után Savoyai Jenő herceg lett a település és környékének új birtokosa. Katolikus német telepeseket hívott az újbóli benépesítéshez, illetve visszaköltöztek az egykori katolikus rácok.

Mária Terézia idejében már 109 jobbágyról és 33 zsellérről tanúskodnak az akkori összeírások.

A 19. század elején betelepült bolgár kertészek hatására jelentős lett a zöldségtermesztés. 1892-ben Tökölig megépült a Budapest Közvágóhídról induló HÉV, ezzel közvetlen összeköttetésbe került a fővárossal.

Árpád-kori templom, a tököli Szent Anna-kápolna napjainkban

Tököl határában áll a 13. században épített koragótikus eredetű Szent Anna tiszteletére emelt kápolna. Egykoron itt volt Méregyháza település, s körülötte Bagamér Cséptelek, stb. falvak.

A téglalap alaprajzú, kőtégla épület, egyhajós kialakítású, amihez - szokatlan módon - csúcsban végződő szentély kapcsolódik. Az eredetileg gótikus kápolnát később többször átépítették, erre utal több elfalazott barokk ablak nyoma is.

A második világháborúban - 1944-ben - rommá lőtték. A romokban álló kápolnát az 1980-as években kezdték felújítani, míg 1985-re teljesen elkészültek a renoválási munkálatokkal.

Ma, az odalátogatók egy nagyon szépen rendben tartott szakrális helyet nézhetnek meg, aminek alapjai már közel 800 évesek.

[stx]