Vay Sándor gróf írása 1908-ból Örkény nagyasszonyáról, Csurgay Franciskáról...
A táborfalvi általános iskola 2008. szeptember 1-jétől viseli Csurgay Franciska nevét, Szabó Mária iskolaigazgató kezdeményezésére. A névadó ünnepség 2009. május 2-án volt, Táborfalva létrejöttének 60. évfordulójához kapcsolódva.
Csurgay Franciska 1888-ban bekövetkezett váratlan halálát követően az egykori Vendel-majort tiszteletére Csurgay-majornak nevezik el.
1891-ben lánya, Katona Ilona és annak férje, Pálóczi Horváth István a Csurgay-majorban egytantermes iskolát építtetett tanítói lakással, az első tanító, Szodola Imre bérét és juttatásait több éven át Pálóczi és felesége biztosította. Később ezt az iskolát bővítették.
A mai Táborfalva első iskolája a Csurgay-majorban volt, ennek emlékét őrzi az általános iskola elnevezése.
Gróf Vay Sándor: ÖRKÉNY NAGYASSZONYA - Az örkényi lőtér története írás itt olvasható >>
Szent Márton napi vásár az iskolában
A vásáron készült fényképek megtekinthetők a könyvtárban >>
Táborfalva 75 éves
Táborfalva, mint önálló település létrejöttének 75. évfordulójáról színvonalas rendezvénnyel emlékezett meg 2024. november 6-án a Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság.
A esemény helyszíne a Jókai Mór Közösségi Színtér volt. Az ünnepségen Táborfalva történetét bemutató érdekes és magával ragadó előadásban lehetett részük a kedves vendégeknek, Borsi Mária képviselő asszony, a Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság elnöke, Szabó József János hadtörténész, valamint Fekete Gyula, a Mozaikok Örkénytábor történetéből című könyv társszerzőjének előadásában.
Taskó Kata írása itt olvasható >>
'56 - 2024
Táborfalva Nagyközség Önkormányzata és a Helyőrség-parancsnokság koszorúját Gazsó Attila alpolgármester és Máténé Szekeres Zsuzsanna főhadnagy helyezték el a művelődési ház falán lévő emléktáblánál. Az 1956-os emlékműnél a helyi intézmények és egyesületek képviselői tisztelegtek a megemlékezés koszorúival.
1956-os forradalom és szabadságharc ünnepi műsor a Jókai Mór Közösségi Színtérben
A színvonalas és megható műsort a hetedik osztályosok adták elő
Felkészítő tanárok: Czigány Anita és Faragó Henriett
További fényképek a galériában láthatók >>
Október 6.
Az aradi vértanúk emléknapja - Gróf Batthyány Lajos kivégzésének napja -
Nemzeti gyásznap
|
Faludy György - Október 6.
A vesztőhelyre sáros út vitt
Aradon így. A pesti téren
A többit, mintha friss, mély sebből
Volt, aki bírta; más kivénhedt;
Száz év – s a magyar börtönéjjel (Az ÁVO pincéjében, 1950. október 6.) |
1849. augusztus 11. |
|
Gróf Batthyány Lajos államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke |
|
|
Aradi vértanúk emlékműve és sírboltja |
1849. október 6-án az orosz segítséggel levert szabadságharcot követő császári megtorlás során Pesten kivégezték gr. Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt. Ugyanezen a napon a szabadságharc 12 tábornoka (Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly) és egy főtisztje (Lázár Vilmos ezredes) szenvedett vértanúhalált Aradon. Gróf Batthyány Lajost 1870. június 9-én temethették el nyilvános tiszteletadással, majd 1874. május 26-án helyezték el a Kerepesi temető mauzóleumában. Kivégzésének helyén 1926-ban avatták fel az örökmécsest. A véres megtorlásnak összesen 157 hazafi esett áldozatul, és számosan kényszerültek hosszú évekre belső vagy külső emigrációba.
AZARADI VÉRTANÚK KIVÉGZÉSÉNEK NAPJÁt 2001-ben a 237/2001.(XII.10.) kormányrendelet alapján NEMZETI GYÁSZNAPpá nyilvánították.
(Forrás: https://jelesnapok.oszk.hu)
Kapcsolódó tartalom:
- Utolsó mondatok – az aradi 13 vértanú emléke (kurultaj.hu)
- Aradi vértanúk emlékműve és sírboltja (Arad, Erdély)
- Az aradi Szabadság-szobor kálváriája
- Batthyány Lajos gróf miniszterelnök (Arcanum)
- Történelmi emlékhelyek - Batthyány-örökmécses
- Az aradi vértanúk 17-en voltak