Települési Értéktár
Táborfalva Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a 32/2015 (IV.28.) határozatával döntött a Települési Értéktár létrehozásáról és az értéktár létrehozásával, gondozásával kapcsolatos feladatok ellátására megalakította a Települési Értéktár Bizottságot.
A bizottság elnökének Birinyi András alpolgármestert, bizottsági tagjainak Szalay Vilmost és Borsi Máriát választotta.
A Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság döntése alapján 1/2015 (V.15.) számon, kulturális örökség kategóriában az Örkénytábori Magyar Királyi Lovagló és Hajtótanárképző Intézet 2/2015 (V.15.) számon, kulturális örökség kategóriában a Birinyi Gyűjtemény bekerült a Települési Értéktárba.
A Települési Értéktárba felvett nemzeti értékek adatait a helyi értéktár bizottság elküldte a Megyei Értéktár Bizottságnak és javaslatot tett a táborfalvi adatok megyei értéktárba történő elhelyezésére.
A Megyei Értéktár Bizottság a javaslatot elfogadta, így mindkét helyi értékünk bekerült a Pest Megyei Értéktárba (59/2015. sz. határozat).
Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság 2015. május 15-én tartott alakuló ülésének jegyzőkönyve (pdf)
Új helyi érték a Táborfalvi Települési Értéktárban
Örömmel adunk hírt arról, hogy „Táborfalvi Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom és műalkotásai” címmel újabb helyi értékünket vette fel a Települési Értéktárba, épített környezet és kulturális örökség kategóriában a Települési Értéktár Bizottság (1/2023 (V.9.) számú határozat). A javaslat benyújtója Mészáros Csaba plébániai kormányzó, a javaslat elkészítésében tevékeny szerepet vállalt Gregus Erzsébet, Sponga Tamás és Borsi Mária.
A templomot Garay András és Garay Dóra építészek tervezték. A kivitelező a lajosmizsei Gomép Kft. volt, Gombkötő Márk irányításával.
Az alapkőletétel 2006. március 24-én, a templom felszentelése 2007. május 20-án volt, Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök szolgálatával.
A régi kápolna átalakításával létrejött a Szent Imre Közösségi Ház, a sportcsarnokká alakított régi tábori Szent Imre templom emlékére. A Szent Imre Házban lévő sekrestyét egy folyosó köti össze a templommal. A 12x25 méter alapterületű liturgikus tér 200 férőhelyes, a karzaton még hatvan hívő foglalhat helyet. Az altemplom urnafülkéiben ötszáz urna elhelyezése lehetséges. Az urnatemetőben épített ossariumban kapnak végső nyughelyet azok a falu határában, a második világháború harcaiban elesett német katonák, akik jeltelenül lettek eltemetve.
A templom bejárati ajtaját Varga László fafaragó művész domborműve díszíti.
A 
Szűzanyát és a koronázási jelvényeket ábrázoló 270x105 cm nagyságú mozaik oltárképet Bráda Tibor és Tölg-MolnárZoltán Munkácsy-díjas művészek készítették.
A natúr színű égetett agyag stációk Bubelényi Zsanna keramikus művész munkái.
A magas színvonalú kőmunkák (oltár, ambó, tondó, ossarium) Kovács Márton (Oscar) táborfalvi kőszobrász művész alkotásai.
A mívesen faragott kőoltárba Szent Justinus vértanú ereklyéjét helyeztek el a templom felszentelésekor.
A belső térben békés harmóniát alkotnak a természetes anyagok: a tégla, a kő, az agyag; a föléjük boruló impozáns szabadon látható gerendázattal.
Magyarok Nagyasszonya oltarmozaik - Mária a kisdeddel
Az építők a közösségi ház előtt díszburkolatú emlékparkot és pengefalas emlékművet készítettek. Az emlékmű kriptájában a Hadtörténeti Intézet helyezi el azoknak a hősi halált halt különböző nemzetiségű katonáknak a földi maradványait, akik hollétéről Magyarország Dunától keletre eső területén tudomást szereznek.
(Forrás: Ami felépült : Szent Imre Közösségi Ház Magyarok Nagyasszonya Templom,
Kerékgyártó László írása, Kápolna, 2007. május, 4. oldal)
Indokolás az értéktárba történő felvétel mellett
Táborfalva fiatal település, a közösségépítés, a hagyományteremtés és az identitás kialakításának egyik lehetősége és tere a megvalósult templom, amely az egész település lakóinak, de főleg a katolikus hívek összefogásának eredményeként jött létre. A kialakított egyházi központ nemcsak a hitélet megújítását (bibliakör, énekkar, ökumenikus alkalmak), hanem a karitatív tevékenységek (karitász tábor, baba-mama kör, adományozás) megvalósítását is szolgálja.
Táborfalván a római katolikus templom olyan egyedi építészeti – művészeti alkotás, amely a település további fejlődésében, arculatának kialakításában inspiráló lehet, példaértékű, nincs hozzáfogható Táborfalván. Művészi igényességgel kialakított funkcionális terek jellemzik az épületegyüttest.
Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság
Galéria:
Táborfalvi Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom és műalkotásai a Települési Értéktárban >>
A fotókat Sponga Tamás készítette
Platthy József, díjugrató olimpiai bronzérmes életműve bekerült a Pest Vármegyei Értéktárba
Platthy József életműve - Táborfalva
Platthy József alezredes (Karancskeszi, 1900. december 17. – Budapest, 1990. december 21.) az Örkénytábori Magyar Királyi Lovagló és Hajtótanárképző Intézet legmagasabb sportsikereket elérő lovasa, a magyar díjugrató sport kiemelkedő, nemzetközi szinten is elismert alakja, a lovassport első és eddig egyetlen magyar olimpiai éremszerzője, az 1936. évi berlini nyári olimpiai játékokon vadászugratásban bronzérmet szerzett a Sellő nevű angol telivér kancával.
Tovább a Pest Vármegyei Értéktár oldalára >>
Változás a Települési Értéktár Bizottságban
Az elmúlt évek során a Települési Értéktár megbecsült helyi értéke lett
Matyófalvi Gábor Háborús Emlékműve és Platthy József díjugrató olimpiai bronzérmes életműve, valamint több helyi értékünk bekerült a Pest Megyei Értéktárba is:
az Örkénytábori Magyar Királyi Honvéd Lovagló és Hajtótanárképző Intézet, a Birinyi Gyűjtemény, a Gyökereink Emlékudvar, a Platthy József Bajtársi Egyesület, a Táborfalvi Lő- és Gyakorlótér természeti értékei.
2021-ben Szalay Vilmos felmentését kérte a bizottsági munka alól, ezúton is köszönjük többéves munkáját! A bizottság új tagjának Sponga Tamást választottuk, aki eddig is kutatta és rögzítette írásban és fotókon Táborfalva és a környék értékeit, a Nagyközségi és Iskolai Könyvtár honlapjának készítőjeként folyamatosan közzéteszi a Települési Értéktár dokumentációját, a könyvtár honlapján megtekinthető helytörténeti írásokkal, dokumentumokkal, iskolai tablókkal is a helyi értékek megismerését, megőrzését segíti.
Kedves Táborfalviak! Kérjük, gondolják végig, milyen helyi értékünk van, amely bekerülhetne a táborfalvi értéktárba! Több kategóriában szerepelhet nemzeti értékünk: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, épített környezet, ipari- és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, természeti környezet, turizmus. Javaslataikkal keressék meg a Táborfalvi Értéktár Bizottságot!
Elérhetőség:
Birinyi András elnök
Borsi Mária
Sponga Tamás
Nagyközségi és Iskolai Könyvtár 2381 Táborfalva, Iskola u. 7.
Tel.: +36 29 382 952
email: konyvtar@taborfalva.
Települési Értéktár Bizottság
Kép: A nemzeti értékpiramis
Forrás: http://hungarikum.hu/
Platthy József, díjugrató olimpiai bronzérmes életműve bekerült a Táborfalvi Települési Értéktárba
A Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság 1/2021 (I.28.) számú határozatával döntött Platthy József életművének felvételéről a Települési Értéktárba sport kategóriában.
Platthy József alezredes (Karancskeszi, 1900. december 17. – Budapest, 1990. december 21.) az Örkénytábori* Magyar Királyi Lovagló és Hajtótanárképző Intézet legmagasabb sportsikereket elérő lovasa, a magyar díjugrató sport kiemelkedő, nemzetközi szinten is elismert alakja, a lovassport első és eddig egyetlen magyar olimpiai éremszerzője, az 1936. évi berlini nyári olimpiai játékokon vadászugratásban bronzérmet szerzett a Sellő nevű angol telivér kancával. Díjugratásban nyolcszor szerzett magyar bajnoki címet, több mint száz magyar és tizenhét nemzetközi lovasverseny győztese. Kiemelkedő huszár, parancsnok és lovaglótanár, a legmagasabb lovas kitüntetés, a gróf Széchényi István Emlékérem kitüntetettje
(* Az egykori Örkénytábor a mai Táborfalva része.)
Platthy József a berlini olimpián
Platthy József, becenevén Zsiga bácsi fiatalkorától kezdve haláláig elválaszthatatlan volt a lovaktól és a lovaglástól. A második világháború utáni években, mint korábbi ludovikás tiszt, nem volt szívesen látott személy. Pár évig kétkezi munkát kapott csak, de páratlan lovastehetsége és szorgalma visszasegítette a lovakhoz. Az 1950-es évektől haláláig több lovarda és ménes is örülhetett, hogy Zsiga bácsi náluk edzhette szeretett lovait és lovasait. A magyar és a nemzetközi lovassport őrzi emlékét, hiszen lovasstadiont, iskolát, művelődési intézményt neveztek el róla. A rendszeresen megszervezett Platthy József Emlékversenyeken a vadászugratást Platthy József emlékszámnak nevezik. Olimpiai érmét, elismeréseit Sárváron, a Huszármúzeumban őrzik. A Kincsem Parkban mellszobrot állítottak Platthy Józsefnek.
Örkénytábori csúszdán
Táborfalvához (az egykori Örkénytáborhoz) több szálon kötődik Platthy József, hiszen az 1930-ban Budapestről Örkénytáborba áthelyezett Magyar Királyi Lovagló és Hajtótanárképző Intézet egykori növendékéből az olimpiai díjugrató csapat tagja, majd 1940-től annak vezetője lett. Platthy József a magyar huszárhagyományok, a lovasképzésre épülő lovassport nemzetközileg elismert, kiemelkedő alakja, versenyzője, oktatója. A lovastiszti és honvédképzés világhírű örkénytábori módszertani központjában készült fel, tudását oktatásban, harcászatban, lovassportban egyaránt kamatoztatta. Az Örkénytábori Magyar Királyi Lovagló és Hajtótanárképző Intézet leghíresebb sportolója, hírvivője.
Táborfalván a Helyőrségi Művelődési Otthonban emléktábla, valamint az ott működő Platthy József Bajtársi Egyesület őrzi emlékét, életműve Táborfalva megbecsült, elismert helyi értéke, méltó a Táborfalvi Települési Értéktárban történő elhelyezésre.
Kapcsolódó oldalak:
Platthy József, Zsiga bácsi (lovasok.hu)
Lovaglótanárok arcképcsarnoka - Platthy József (Lovak és lovasok: Lovaglótanárok arcképcsarnoka 9.)
Platthy József adatlapja (Magyar Olimpiai Bizottság)
Platthy József emlékére (videó)
Platthy József életrajz (Magyar Életrajzi Lexikon)
Örkénytábor nagyjaira emlékeztek (lovasok.hu)
Huszármúzeum, Platthy József sikere a berlini olimpián (Huszármúzeum)
Életem kész regény - Platthy Józseffel Feledy Péter beszélget (videó)
Számos érték került már be Táborfalváról a Pest Megyei Értéktárba
Számos érték került már be Táborfalváról a Pest Megyei Értéktárba. Ezek közül kiemelkedik az Örkénytábori Magyar Királyi Lovagló és Hajtótanárképző Intézet, amelynek októberben a 90. évfordulóját ünneplik. A legfrissebb, Táborfalva által szolgáltatott Pest megyei érték a lő- és gyakorlótér, amelynek élővilágáról a közelmúltban egy 25 perces dokumentumfilm is készült.
Borsi Máriával, tTáborfalvi Települési Értéktár Bizottság tagjával készült beszélgetés a következő linkekről hallgatható meg:
Az eredeti hír és a beszélgetés a Rádió Dabas honlapján >>
A beszélgetés meghallgatható itt is >> 1. rész, 2. rész
Pest Megyei Értéktár honlapja >>
Kapcsolódó írás - Beszélgetés Csóka Annamária biológussal
Kedves Táborfalviak!
Örömmel adunk hírt arról, hogy „A táborfalvi lő- és gyakorlótér természeti értékei” helyi értékünk bekerült a Pest Megyei Értéktárba.
Köszönjük az értéktárhoz beküldött javaslatunk elkészítésében nyújtott szakmai segítséget és támogatást Csóka Annamária biológusnak, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság projektvezetőjének!
Verő György felvétele
A képre kattintva megtekinthető a videó
Kapcsolódó írás: "Beszélgetés Csóka Annamária biológusssal" >>
A Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság döntése alapján felvételt nyertek a települési értéktárba „A Táborfalvi Lő- és Gyakorlótér természeti értékei” természeti környezet kategóriában, 1/2019 (V. 07.) számon.
A szakmai javaslatot Csóka Annamária, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság „Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén” (LIFE+ Természet program- LIFE10NAT/HU/000020) projektvezetője készítette, ebből a javaslatból idézünk:
„A Turjánvidék mint földrajzi egység a Duna-völgy és a Duna–Tisza közi Homokhátság között húzódik kb. 100 km hosszan, de csak néhány km szélességben. Ennek a páratlanul fajgazdag vizes és homoki élőhely-rendszernek az északi részén terül el a Turjánvidék Natura 2000 terület, melynek a Táborfalvai Lő- és Gyakorlótér a részét képzi. Ezt a lőteret 1876-ban alapították, Magyarország második legnagyobb, működő katonai lőtere, mely viszonylagos elzártsága miatt kivételes természeti értékeket tudott megőrizni.
A terület mélyebben fekvő részein éger-kőris láperdők, láprétek, zsombékosok alakultak ki. A déli, szárazabb részen főként homokpuszta gyepek, borókás-nyárasok, pusztai tölgyes foltok fordulnak elő. Ezek az élőhelyek számos értékes növény- és állatfajnak nyújtanak menedéket, köztük bennszülött fajoknak is. Ilyen például a rákosi vipera, Magyarország és Európa egyik legveszélyeztetettebb gerinces állata, vagy a homoki nőszirom, melynek legnagyobb hazai állománya itt él.
Jelenleg több mint 300 védett állat- és növényfajt tartunk nyilván a területről. A természeti értékek megőrzésének egyik nagy kihívása, hogy a természetvédelmi és honvédelmi érdekeket egyszerre kell érvényesíteni, hiszen a lőteret jelenleg is aktívan használják katonai célokra.
A Táborfalvai Lő- és Gyakorlótéren Turjánvidék LIFE+ néven 2011-2018 között természetvédelmi célú, európai uniós finanszírozású, komplex pályázat zajlott.
A lőtér szabadon nem látogatható, a belépéshez engedély szükséges.
A terület magyarországi és európai viszonylatban egyedülálló természeti kincseknek ad otthont, rendkívüli érték a nagy összefüggő területe is. Miközben rendkívül sérülékeny fajoknak és ritka élőhelytípusoknak nyújt menedéket, történelmi, honvédelmi szempontból is nagy múlttal rendelkezik. Ez a kettősség unikálissá teszi, mindenképpen méltó az értéktárba való felvételre.”
A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: www.turjanvidek.hu (magyar és angol nyelven)
Táborfalva – A természetes lőtér (magyar nyelvű, angol felirattal), 25 perc, rendező: Mosonyi Szabolcs, Bagladi Erika, 2017. https://www.youtube.com/watch?v=59RLzca1MZA
Jegyzőkönyv - Készült a Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság 2019. május 7-én tartott üléséről (pdf)
Bekerült a Pest Megyei Értéktárba a Gyökereink Emlékudvar és a Platthy József Bajtársi Egyesület
Gyökereink Emlékudvar
Az emlékudvarban kiállított szekerek valamennyi alkatrészét egyedileg készítették, a kiállított kocsik az 1960-as évekig voltak használatban.
Tovább a Pest Megyei Értéktár oldalra >>
Platthy József Bajtársi Egyesület
Az Egyesületet az egykori Örkény-tábor területén 1975. december 11-én 11 fő alapította. Az alakuló ülés jegyzőkönyve szerint, Fegyveres Erők Nyugdíjas Klubja néven.
Az alapító tagok részben nyugállományú katonák, részben nyugállományú polgári alkalmazottak voltak. Működése a táborfalvi Helyőrségben, a Helyőrségi klub épületében kezdődött, a nyugállományú katonák, honvédségi dolgozók és családtagjaik szabadidős programjai szervezésére és végrehajtására.
Tovább a Pest Megyei Értéktár oldalra >>
Táborfalva két helyi értéke bekerült a Pest Megyei Értéktárba
Örömmel tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy Táborfalva két helyi értéke bekerült a Pest Megyei Értéktárba!
Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság 2017. október 17-én tartott ülése
A Települési Értéktárba beérkezett javaslatok megvitatása, határozathozatal a felvételről, melyek a kövezkezők:
- Háborús emlékmű Táborfalva (Matyófalvi Matyó Gábor alkotása), benyújtó: Borsi Mária
Háborús emlékmű (Köztérkép)
Matyófalvi Matyó Gábor - Emlékművek, emlékmű-tervek (1973-1996)
- Gyökereink Emlékudvar, benyújtó: Szalay Vilmos
További információ:
Gyökereink Emlékudvar átadása - film, fényképek
Gyökereink Emlékudvar és bemutató épület
- Platthy József Bajtársi Egyesület, benyújtó: Juhász Gábor
Platthy József Bajtársi Egyesület története
Platthy József Bajtársi Egyesület megalakulásának 40. évfordulója (film)
Platthy József (Wikipédia)