Pest megyei községek, városok szépségeit, értékeit bemutató könyv jelent meg, melyben Táborfalva is helyet kapott.

 
"Táborfalva
 
Táborfalva nagyközség fiatal település Pest megyében, az 50-es főút és az M5-ös autópálya között helyezkedik el, könnyen megközelíthető Budapest és Kecskemét irányából is.

1949-ben a három településrész (Örkénytábor, Telep és a vasútállomás környékének) összevonásával megalakult az önálló Táborfalva, elnevezésében is megjelenik kötődése a honvédséghez. 1875-ben a szomszédos Örkényben élő birtokos, Várady Gáborné Csurgay Franciska katonai célokra eladta a mai Táborfalva nyugati részén fekvő rossz minőségű földjeit. E területen alakult meg 1886-ban a katonai településként létező Örkénytábor      (1886: Baracken Lager; 1907: Lőtértábor; 1926: Örkénytábor). Ez a terület a későbbiekben jelentősen megnőtt, ma ez Európa egyik legnagyobb síkvidéki lőtere. Ettől kezdve a település élete a honvédséghez kapcsolódott. A rendszerváltásig a település legnagyobb munkaadója a honvédség lett.

A község és a katonaság közös történelmére és a beköltöző szőlőtelepítést vállaló emberekre, a kertészeti és növénytermesztési hagyományokra utal Táborfalva címere.

1970-től 1989-ig a szomszédos Örkénnyel társközségként létezett Táborfalva, majd 1990. január 1-jén indult el ismét az önállósodás folyamata, és 1990 őszén megalakult a helyi önkormányzat. Ezt követően látványos fejlődés kezdődött, kiépült az infrastruktúra (gázvezeték, szennyvízhálózat, telefon, kábeltévé, szélessávú internet), iskolabővítés, óvodafelújítás, új orvosi rendelő, gyógyszertár, szilárd burkolatú utak jelzik az eredményeket. Az önkormányzat kialakított egy 30 hektáros ipari területet, melyet ellátott minden infrastruktúrával (körforgalmi csomópont, nagy teherbírású bekötő út, kiépített víz-, gáz-, telefon- és csatornahálózat), hogy vonzóvá tegye a befektetők számára.

Rendezett, fejlődő település Táborfalva, amely több helyi értékkel is rendelkezik, nagy részük bekerült a Pest Megyei Értéktárba is: az Örkénytábori Magyar Királyi Honvéd Lovagló és Hajtótanárképző Intézet, a Birinyi Gyűjtemény, a Gyökereink Emlékudvar, a Platthy József Bajtársi Egyesület, a Táborfalvi Lő- és Gyakorlótér természeti értékei. A Táborfalvi Települési Értéktár megbecsült, elismert helyi értékei Matyófalvi Gábor szobrászművész alkotása, az I. és II. világháború és az önkényuralom áldozatainak emlékére készített Háborús emlékmű, valamint Platthy József, díjugrató olimpiai bronzérmes életműve.

Platthy József, díjugrató olimpiai bronzérmes életműve bekerült a Táborfalvi Települési Értéktárba >>

A település lakóit szolgáló intézmények: a Napraforgó Óvoda, a Csurgay Franciska Általános Iskola, a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat, az anya- és csecsemőgondozó, a bölcsőde, a háziorvosi rendelő, a fogászati rendelő, az Amarillisz Gyógyszertár, a polgármesteri hivatal, a Jókai Mór Közösségi Színtér, a Helyőrségi Művelődési Otthon és a Nagyközségi és Iskolai Könyvtár.

1993. február hónapban jelent meg először Táborfalva Nagyközség Önkormányzatának lapja, a Táborfalvi Mozaik, amely 2020. januártól ingyenes, valamennyi lakóingatlan számára kézbesítik, a táborfalvi Nagyközségi és Iskolai Könyvtár honlapján a szélesebb olvasóközönség számára is elérhető.

MOZAIK egykor >>

MOZAIK ma >>

Látnivalók:
Táborfalvi Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom (2006); Református Imaház (1997); Helyőrségi Művelődési Otthon; Jókai Mór Közösségi Színtér; Horgásztó; Betyár-dombi Tanösvény.

Elérhetőség:
Táborfalva Nagyközség Önkormányzat Polgármesteri Hivatala
2381 Táborfalva, Köztársaság tér 1.; tel.: +36 29 382-028;
honlap: http://www.taborfalva.hu
Teljes népesség: 3216 fő (2018. jan.1.) >>

Szöveg: Borsi Mária
(2021)"