Mráz Dáviddal beszélgetek egy különleges eseményről, a Budapest-Bamako Rallyról, melynek ez év elején részesei voltak.

- Hogy született az ötlet, hogy részt vegyenek ezen a kalandos úton? Hány tagú csapattal indultak? 

- Az ötlet már 2021-ben megszületett, ekkor jelentkeztünk és a kiváltó ok Édesapám nyugdíjba vonulása volt. Szerettem volna, hogy minőségi időt töltsünk együtt. Háromfős csapattal indultunk, Édesapám, Mráz János, Apósom, Tóth Attila és én. 

A csapat

- Igazi kihívás, megmérettetés lehet egy ilyen futam, 9000 km két hét alatt. Úgy tudom, hogy 1102 fő jelentkezett, 354 autóval indultak. Hogy zajlott a felkészülés? 

- A verseny honlapján lévő információkból indultunk ki, mivel előtte egyikünknek sem volt ilyen jellegű tapasztalata. Az autót saját magunk választottuk és helyi szerelők készítették fel. Ezúton is köszönjük Molnár Ádámnak, Vásáreczki Lászlónak, Papp Tibornak és Mészáros Norbertnek a lelkiismeretes munkát. Ez egy Toyota Land Cruiser típusú gépjármű volt. Rengeteg olyan felszerelést vittünk, amely a mindennapi életben szükséges. A felkészülés része volt a vízumok, biztosítások és oltások ügyintézése, valamint digitális térképek beszerzése, élelmiszercsomagok, ruhacsomagok, gyógyszercsomagok és pótalkatrészek összekészítése. Komplett nyári konyhánk volt. Sátorban aludtunk, abszolút önellátók voltunk. 

- Milyen kategóriában indultak?  

- Egy futamban egyszerre 300 csapatot tudnak átvinni a határokon, ezért az efölötti létszám már kezelhetetlen, ezért indították a Bamako-2 futamot, melyben 4x4 offroad kategóriában indultunk. Ez azt jelenti, hogy minden napi táv offroadon, nem kiépített közúton, hanem hegyeken, szavannán és sivatagi szakaszokon vezetett. A napi átlagos km-ek a szakaszok nehézsége szerint változtak, ezek 200 és 800 km közötti távok voltak, naponta 10/16 óra vezetéssel. Mi úgy osztottuk be, hogy naponta váltottuk egymást. Este a kijelölt táborba érkeztek a futam résztvevői, akik beérkeztek… Voltak, akik lerobbantak, vagy akiknek a gépkocsijuk nem tudott bejönni a táborhelyre, mert például egy dűnerendszerben volt kialakítva a táborhely. Voltak feladatok, a túra során koordinátákat kellett érinteni, ahol műemlékeket vagy adott műtárgyakat kellett megtalálni, esetleg egy szelfit készíteni magunkról. A teljesítményt pontozták, de mi nem verseny kategóriában indultunk. 

- Mi volt az útvonal? Úgy tudom, hogy 2016-tól kétévente rendezik meg ezt a rallyt és minden évben más afrikai város a végcél. 

- Sokáig Bamako, Mali fővárosa volt a végcél, de jó pár éve a katonai helyzet miatt Sierra Leone, Freetown a cél. Mi is ebbe a városba érkeztünk, a megszabott időn belül. 2024. február 16-án indultunk Táborfalváról, az első táborpont Marokkó Fez városában volt, innen indult a rally. Az, hogy ki, hogyan jut el Marokkóba, egyéni döntés volt. Mi Genováig mentünk autóval, ahol kompra szálltunk és egy ötven órás hajóúttal átkompoltunk Marokkóba, Barcelona érintésével. Február 19-én este érkeztünk meg és 20-án reggel indult az első offroad szakasz. Minden nap teljesítettünk egy szakaszt és elérkeztünk az aktuálisan kijelölt táborba. A Bamako útvonala több afrikai országot érint, Marokkó, Mauritánia, Szenegál, Guinea és végül Sierra Leone. 

- Milyen élményeik voltak? Milyen nehézségekkel szembesültek? 

- Minden ország sajátos a maga nemében. Marokkó eleje hegyvidékes táj, ez adta a nehézséget, viszont déli része és Mauritánia teljesen sivatagos. Ahogy haladunk délnek, úgy jelennek meg a növények, átérünk a szavannai részre és onnan az erdősebb területekre Sierra Leonebe. Szerencsére, nem volt semmilyen nehézségünk a túra során, sem baleset, sem betegség, sem műszaki hiba. Ezekben az afrikai országokban nagyon nagy szegénység van, várják a futam résztvevőit. 

- Milyen volt a visszaút?  

- A visszaút is elég kalandos volt, mivel nem tudtuk, hogy mi lesz az autóval, ezért semmilyen konkrét tervünk nem volt. Szerencsére, a célvonal után kb. egy óra múlva el tudtuk adni az autónkat és gyalog nekivágtunk a hazaútnak, ami úgy nézett ki, hogy egy háromkerekű „tuktuk”-ra felszálltunk, mellyel öt óra alatt tettünk meg 30 km-t és kiértünk a reptérre, Freetownba, ahova a katonák nem engedtek be, mert nem volt érvényes jegyünk. De honnan lett volna, hiszen nem tudtuk előre, hogy el tudjuk-e adni az autónkat. Ekkor leültünk a táskákra és gőzerővel repülőjegyet kerestünk, ami nem volt egyszerű, ugyanis a reptér pici, kevés induló járattal és minden hely foglalt volt. Csak több átszállással tudtuk megoldani a hazajutást. Internet-hozzáférésünk mobilnettel volt, helyi szolgáltatást vásároltunk. Az első repülőutunk, ahol volt férőhely, Gambiába vezetett, Banjul városába, ahol közel 10 órát várakoztunk a következő járatig, amely Marokkó Casablanca városába vitt minket. Itt is 8-10 óra közötti várakozási időnk volt, majd innen röpültünk Portugália Lisszabon városába és innen Budapestre. A hazautazás összesen három teljes napot vett igénybe. Sokszor ért bennünket meglepetés a helyi körülmények miatt, gondolok itt egy szállodai szobára, egy repülőtér állapotára vagy akár egy főváros megjelenésére. 

- A futam minden alkalommal kiemelkedő karitatív esemény Afrikában, minden csapat ajándékokkal és adományokkal érkezik a világ legszegényebb országaiba. 2024-ben a sporton keresztül igyekeztek javítani a helyi fiatalok életét, egy szörfiskola és egy boksziskola támogatásával. Önök részt vettek ebben? 

- Igen, részt vettünk. Mi a boksziskolát támogattuk eszközökkel, ruhákkal és pénzzel, valamint a teljes út során minden nap egy helyen – ahol a legnagyobb szükségét láttuk, egy anyukának, egy kisgyereknek -, adományoztunk egy otthon összekészített csomagot, amely főképpen ruhákat, írószereket, füzeteket, tartós élelmiszert tartalmazott.  A túra rendkívül kimerítő volt mind fizikailag, mind szellemileg, de talán a legnehezebb része az volt, hogy szembesültünk azzal, hogy milyen nehéz sorsban, milyen kilátástalan helyzetben nőnek fel itt a gyermekek. 

- Tervezik-e, hogy a jövőben részt vesznek hasonló rallykon? 

- Tervezzük, de nem a Bamakon. Új élményekre vágyunk, egyelőre még nem döntöttük el, hova és mikor mennénk. 

- Dávid mióta él Táborfalván? Milyennek látja ezt a települést? Milyen tervei vannak?  

- 2010-ben ismerkedtem meg feleségemmel, Mészáros Noémivel. 2021 óta élünk Táborfalván és neveljük két gyermekünket. Vállalkozásunkat is itt építjük, itt tervezzük leélni életünket.  Táborfalvát fejlődő településnek látom. 

Köszönöm szépen a beszélgetést! Sikeres, boldog életet kívánok az egész családnak!

Borsi Mária

Kapcsolódó tartalom:

A Budapest-Bamako Rally magyar szervezésű afrikai autóverseny, a legendás Dakar Rally szellemi örököse. 2005-ben rendezték meg először, minden évben, januárban indult Budapestről és két hét múlva Bamakoban, Mali fővárosában ért véget. 2016-tól kétévente rendezik meg és a változó biztonsági helyzet miatt mindig más nyugat-afrikai fővárosban ér véget a rally.

Honlap: https://www.budapestbamako.org/
Facebook:  https://www.facebook.com/budapestbamako
Budapest-Bamako News & Community: https://www.facebook.com/groups/1264701783609837/