"Addig lehet hatalmat gyakorolni az emberek felett, amíg adsz is nekik valamit. Fossz meg egy embert mindenétől és többé már nem lesz hatalmad felette."

Alekszandr Szolzsenyicin
 

Tegye fel a kezét, aki néz filmeket! Most tegye fel a kezét, aki olvas könyveket! Gyanítom egyikre, másikra vagy akár mindkettőre akadtak jelentkezők.

Egy olyan könyvet/filmet szeretnék bemutatni, ami bár első ránézésre könnyednek tűnik, mégis az egészet egy végtelenül komor hangulat lengi körül, melyet olykor felvált az írónő kitűnő humora.
 

„A hatvanas évek elejére, Jacksonba, az amerikai Dél egy tipikus kisvárosába varázsol bennünket Kathryn Stockett regénye. Látszólag olyan világ ez, ahol soha nem fog megváltozni semmi - a fehérek úgy érzik, a világ örök rendje a szegregáció, a feketék pedig véletlenül sem merik elmondani igazi érzéseiket (hiszen aki mégis elmondja, azt rögtön elbocsátják, s szerencséje van, ha nem ölik meg aztán). Közben persze már elkezdődött a fekete polgárjogi mozgalom, s amit Martin Luther King mond, s ami közben szép lassan történik az országban (a szegregáció fokozatos, nagyon lassú enyhülése), az mégiscsak eljut a kisvárosba…

Skeeternek, egy fehér lánynak, aki épp visszajött az egyetemről, és író akar lenni, az az ötlete támad, hogy a cselédekről kellene könyvet írni, pontosabban egy interjúkötetet: a fekete nők először kapnának lehetőséget, hogy ők maguk mondják el, milyen a fehéreknek dolgozni, hogy bánnak velük, mik a fájdalmaik, örömeik...
 

Skeetert eleinte csak naiv, gyerekes becsvágy fűti, hogy valami olyat írjon, ami megjelenhet, de a néger cselédeket megismerve, s részt vállalva sorsukból, sőt életét kockáztatva értük - hiszen Jacksonban veszélyes, sőt életveszélyes vállalkozás egy ilyen könyv kiadása -, a fiatal lány a jó ügy mellett kiállni kész, bátor felnőtté válik.” (Forrás: Kathryn Stockett : A segítség fülszövege)
 

A könyvösszefoglaló tökéletesen bemutatja Kathryn Stockett A segítség című könyvét.
Amennyiben érdekesnek találod, Te, kedves Olvasó, az összefoglalót, esetleg érdekel a téma, mindenképp olvasd el a könyvet, illetve nézd meg a filmet!
De nem elsősorban a téma miatt szeretném ajánlani. Sok téma lehet érdekes, de ez nem hordozza önmagában a könyv sikerét, sőt.
Miért más ez, mint a többi történet? Mert nem bírtam letenni. Sok regénybe kezdtem már bele, végig olvastam őket, de inkább csak a hozzáállásom miatt: „mert ha egyszer elkezdem, be is fejezem”. Ez a könyv azonban más volt. Szórakoztató, megrázó, élményekkel teli.
Viszont őszinte leszek, a filmmel kezdtem és jól is tettem. Hiszen ha nincs a film, akkor nem olvasom el a könyvet sem. A maga ”könnyed” közel két és fél órájával végig leköti a nézőt. Látványvilágában visszarepülhetünk a hatvanas évek elejére. A hangulat, az ellentétek, mind-mind tökéletesen megjelennek, már amennyire egy korhatár nélküli hollywood-i film azt engedi.
 

Akkor miért is olvassuk el a könyvet?! Hiszen itt ez a remekbe szabott film és gyakorlatilag nem maradnak nyitott kérdések, ha végignézzük, lezár és ezzel mi is lezárhatunk. A könyv azonban, azt kell, hogy mondjam, több. Részletesebb, teret ad az olvasói képzeletnek, tele van új információkkal, új helyzetekkel és új jelenetekkel.
Csak ajánlani tudom.

Ajánlott oldal: a film adatlapja

C.B.