Lakóhelyünkön vagy a közelében vannak olyan jelentôsebb építészeti emlékek, amelyeket érdemes számon tartani és egy rövidebb idôre tervezett kiránduláson felkeresni.
Ebben a sorozatunkban egy-egy ilyen kulturális, történelmi helyet keresünk fel és röviden bemutatjuk.
  Most a Táborfalvától és Felsôlajostól nem messzire található lajosmizsei pusztatemplomról lesz szó.

  A tatárjárás (1241-42) után a mai Lajosmizse környékén – IV. Béla támogatásával – kunok telepedtek le. A Balkánról visszatelepített kunok hét ún. széket alkottak, ezek közül az egyiket Mizseszéknek nevezték, ami egyben székkapitánysági székhely is volt. A legenda szerint IV. (Kun) László király utolsó vándoráról, a mohamedám Mizséről kapta a nevét.
  A – valószínûleg – erdôs-ligetes területen kezdtek az itt élô kunok kôtemplomot építeni, 1270 körül.
Mátyás királlyal való kapcsolatát egy 1469-es oklevélben említik, amelyben felmenti a mizsei kunokat a kamarahaszna adó megfizetése akól.

  Szabadon álló, egyhajós, keletelt, poligonális szentélyzáródású templomnak támpilléres szentélye volt. A támpillérek későbbi kiegészítések. Az igen erôs gótikus építménynek a múlt század harmincas éveiben még majdnem minden fala állt és megvoltak a boltívei is - bár, a török hódoltság alatt, 1591 - 1606 közötti háborúban nagyon sokat romlott az állaga, csak a falai maradtak meg. Ebben az időben néptelenedett el Mizseszék is.

  Sajnos, a kövek nagy részét, a múlt században elhordták, ezek ma több lajosmizsei ház alapjában vannak. Az igen erôs építésnek köszönhetôen hétszáz évig ellenállt a háborúknak, természeti pusztításoknak, de az utóbbi ötven évet nem vészelte át.

  Pusztatemplom Alapítványt néhány évvel ezelôtt hozták létre, amely a még megmaradt romok állagmegóvását tûzte ki céljául.

Helye: Helye: Kónya dűlő, Káposztás Mihály dűlő, N 47° 4,664' E 19° 33,578' (47.077642°, 19.559648°)

[stx]