Kányádi Sándor: Csendes pohárköszöntő újév reggelén

Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog.
Érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre. Tiszta szívből
ezt kívánom.
Szaporodjon ez az ország
Emberségbe’, hitbe’, kedvbe’,
s ki honnan jött, soha soha
ne feledje.
Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk…
A többit majd apródonként
megcsináljuk.
Végül pedig azt kívánom,
legyen béke. –
Gyönyörködjünk még sokáig
a lehulló hópihékbe’!

Márai Sándor: Füveskönyv - Az ünnepekről

"Ha az ünnep elérkezik életedben, akkor ünnepelj egészen. Ölts fekete ruhát. Keféld meg hajad vizes kefével. Tisztálkodjál belülről és kívülről. Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata. Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel. Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek! Az ünnep a különbözés.
Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás. Az ünnep legyen ünnepies. Legyen benne tánc, virág, fiatal nők, válogatott étkek, vérpezsdítő és feledkezést nyújtó italok.
S mindenekfölött legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból, a megszakításból, a teljes kikapcsolásból, legyen benne áhítat és föltétlenség. 

Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme. Készülj föl reá, testben és lélekben. 

S nemcsak a naptárnak van piros betűs napja. Az élet elhoz másféle, láthatatlan ünnepeket is. Ilyenkor felejts el mindent, figyelj az ünnepre."

A könyvtár zárva

Értesítjük Olvasóinkat, hogy a könyvtár 2013. december 19-től 2014. január 5-ig ZÁRVA.

A könyvtár zárva

Értesítjük Olvasóinkat, hogy a könyvtár december 7-én, szombaton zárva lesz.

175 éve született Mathiász János világhírű magyar szőlész-borász

Mathiász János (Ádámfölde, 1838. február 22 - Kecskemét, 1921. december 3.)

Nemesítése
Mintegy 3700 szőlőfajtát nemesített, amelyből 50-60-at ma is termesztenek.

Mathiász-féle szőlőültetvény ma is van számos európai országon kívül Kaliforniában, a Krímben, Izraelben, Dél-Koreában és Dél-Afrikában is.  A fajták további világszerte elterjedt fajták szülői lettek.

Saját fajtái közül 12 terjedt el jelentősen: 

Cegléd szépe
Erzsébet királyné emléke
Ezeréves Magyarország emléke
Kecskemét virága
Mathiász Jánosné muskotály
Szőlőskertek királynője
Szauter Gusztávné muskotály.

A világban legismertebb a szőlőskertek királynője és a csabagyöngye, ez utóbbit ő nemesítette, de Stark Adolf nevelte fel.

1890-től Kecskeméten jelentős nagybirtokot vásárolt, és a két működési területe között ingázott. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a Tokaj-Hegyalját 1885-90 között kétszer is szinte teljesen elpusztító filoxéra-járvány után a borászat megmentésében, (csak a szőlőskei ültetvény maradt meg). Kecskeméti birtokáról vagonszám szállította Tokajra az egészséges szőlővesszőket. Ez tette lehetővé, hogy Tokaj-Hegyalja borászata ismét feléledjen.
 

Emlékezete
 

Emlékét Kecskeméten múzeum, Kecskemét-Katonatelepen általános iskola, a róla elnevezett borrend és a szintén róla elnevezett díj  őrzik. Kecskeméten a hegyközséget is róla nevezték el. Debrecen-Pallagon utca viseli a nevét. Balatonbogláron középiskola viseli a nevét. 
(Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Mathi%C3%A1sz_J%C3%A1nos)

A Mathiász János Díj  Kecskemét város által adományozott elismerés. A díj évente két személy vagy munkacsoport részére adományozható:
 

„szőlő- és gyümölcsnemesítői, valamint honosítói tevékenység körében kiemelkedő gyakorlati és elméleti munkát végzők elismerésére,
a mezőgazdaság jelentős fejlődését szolgáló tudományos, kutatási és műszaki fejlesztési tevékenységek elismerésére,
a mezőgazdaság és élelmiszeripar területein alkalmazott – példaértékű – új eljárásokat, korszerű módszereket megvalósító termelőknek, illetőleg az elterjesztésben sikereket elérő személyek elismerésére.” 

(Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Mathi%C3%A1sz_J%C3%A1nos-d%C3%ADj)

Ajánlott oldal:
A szőlőnemesítés története   http://mek.niif.hu/02100/02185/html/1115.html

Köszönet

Köszönöm a könyvtárnak adományozott könyveket Görbe Erikának!

A kód: Bethlen 1613.

Idén októberben 400 éve, hogy Bethlen Gábort fejedelemmé választották. Ebből az alkalomból nyílt Bethlen Gábor személyiségét, életútját bemutató kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban, mely megtekinthető 2013. november 13-tól 2014. február 2-ig.

Ajánlott oldalak:

http://www.hnm.hu/hu/kiall/Exhibition.php?ID=124202
http://hu.wikipedia.org/wiki/Bethlen_G%C3%A1bor

Köszönet

Köszönöm a könyvtárnak ajándékozott virágot Batuska Lászlónénak, a könyvadományt Racskó Jánosnénak és Murinai Tibornak!

Bálint Ágnes Emlékház

Nemrég jártam a Bálint Ágnes Emlékházban Vecsésen.  
Kedves, szívet melengető hely, szeretném, ha minél többen láthatnák!

Bálint Ágnes meséiből ismerjük Mazsolát, Böbe babát, a Futrinka utca lakóit, Frakkot, Vizipókot…   Az írónő egykori vecsési otthonát 2010-ben nyitották meg emlékházként. 

Ajánlott oldalak:
http://www.balintagnes.hu/
http://www.vecseshirek.hu/2013/10/13/kedvenc-helyek-balint-agnes-emlekhaz/

                                          Borsi Mária

                                            könytáros

150 éve született Körösfői-Kriesch Aladár

Körösfői-Kriesch Aladár Emlékév - 2013

Körösfői-Kriesch Aladár 
(Buda, 1863. október 29.– Budapest, 1920. június 16.)
magyar festő, szobrász, iparművész, a szecesszió kiváló képviselője.

Kriesch János (1834–1888) zoológus, mezőgazdász fia. A Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly volt a mestere. 1894-től a párizsi Julian Akadémiát látogatta, közben Olaszországban, Spanyolországban tett tanulmányutakat.

1895. augusztus 15-én megházasodott. A kolozsvári Főtéri római katolikus templomban tartotta esküvőjét Újvárossy Ilkával. Az esküvőn Abt Antal és Szamossy János egyetemi tanárok voltak a násznagyok.

1897-1902 között Az Országház dekorációs munkálataiban működött közre.

1901-ben megalapította a gödöllői művésztelepet Nagy Sándorral együtt. Itt Ruskin és a preraffaeliták hatására a képzőművészet középkori festési technikáit próbálták feleleveníteni. Azonban legnagyobb érdemük a magyar szecesszió meghonosítása, a magyar kézműves- és népi hímzési motívumok tanulmányozása, melyek ihlették Körösfőit számos szőnyegminta és textil falikép tervezésére. A szőnyegek s a textil faliképek kivitelezését felesége vállalta.
 

1913-tól az Iparművészeti Iskolában tanított. 1914.-ben Céhbeliek néven művészcsoportot szervezett.
Számos művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria.

Főbb művei:

Festmények

Korai történelmi képek (Tordai országgyűlés, II. Rákóczi György halála, Eger ostroma, Zách Klára)

Az Országház ebédlőtermének freskói  (Bölényvadászat, Halászat a Balatonon a 15. században)
Falképek a Zeneakadémia épületében (A művészet forrása (1907))
Arcképek
A marosvásárhelyi Kultúrpalota falképei
 

Mozaikképek

Velencei kiállítás: Atilla király; Imre herceg; Balassi Bálint stb. (1912) 

Írásai 

Lotz Károly emléke (Bp., 1905)
Ruskinról s az angol praeraffaelitákról (Bp., 1906)
Naplók (Bp., 2005) 

(Forrás:  Wikipédia)

Téli nyitva tartás

Felhívjuk Olvasóink figyelmét, hogy 2013. november 1-jétől 2014. március 31-ig a könyvtár téli nyitva tartás szerint várja látogatóit:

hétfő, szerda, csütörtök, péntek 12.30-18.00 óra, szombaton zárva

A könyvtár nyitva tartása a honlap jobb oldalán is olvasható.