Költészet napja

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt.  A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Gyakran diákok, vagy éppen a ma is élő szerzők tolmácsolják a költeményeket.A rendszerváltás után a Magyar Írószövetség is csatlakozott a rendezvényekhez. 

Noha a költészet napját József Attila születéséhez kötjük, április 11-én született
Márai Sándor is, 1900-ban. 

(Forrás: Wikipédia)
 

Ajánlott oldal:
http://mno.hu/grund/versmaraton-verskommando-ma-van-a-kolteszet-napja-1220843

Frissítések

Néhány újdonsággal frissült honlapunk.

Két új írás:

Birinyi András hangszerkészítő, népi iparművész

Szűcsné Nagy Jolán Táborfalván él és szívesen ír verseket

Újabb dokumentumokkal frissítettük a "Beszélgetés Nagy Jánosnéval" írást

Újabb fotók kerültek az "Arany- és gyémántdiploma" c. írásba

Az ajánlott oldalak közé felkerült a Tatárszentgyörgyi Stípa Népi Hagyományőrző Egyesület honlapja

Köszönet

Köszönöm a könyvtárnak adományozott könyveket Dr. Kosik Erzsébetnek, Megyeri Rolandnak és Murinai Ernőnek!

A könyvtár zárva

Értesítjük Olvasóinkat, hogy  a következő napokon a könyvtár zárva tart:

2014. április 7. (hétfő)

2014. április 12. (szombat)

2014. április 18-23. (péntektől szerdáig)

Felhívjuk Olvasóink figyelmét, hogy 2014. április 1-jétől október 31-ig a könyvtár nyári nyitva tartás szerint várja látogatóit:

hétfő, szerda, péntek 12.30-18.00

szombat 8.00-12.30 óra.

A könyvtár zárva

Értesítjük Olvasóinkat, hogy 2014. március 21-én, pénteken a könyvtár zárva tart.

Köszönet

Köszönöm a könyvtárnak adományozott könyveket id. Szekeres Istvánnénak!

Nemzeti Könyvtár legújabb kötetei

Értesítjük Olvasóinkat, hogy megérkeztek könyvtárunkba a Nemzeti Könyvtár legújabb kötetei:

„A Nemzeti könyvtár a magyar írott kultúra legjavát gyűjti egységes sorozatba. A válogatás első szempontja az olvasmányosság, a második a sokszínűség, a harmadik pedig nemzeti önbecsülésünk erősítése. Mindezt a tartalomhoz illő nemes kivitelben, a nagy XVIII. századi erdélyi nyomdász, Misztótfalusi kis Miklós antikva betűiből szedve, a világhírű Munken gyár Premium Cream papírján.

A Nemzeti könyvtár olyan családi olvasmánytárt kínál, amelynek köteteit olvasni öröm, amelynek útirajzai nyomán képzeletben bejárhatjuk Magyarországot, amelyből megfőzhetjük legjobb ételeinket, e könyvek meséit felolvashatjuk gyermekeinknek, a rendkívüli személyiségeket figyelemmel kísérve kalandozhatunk a magyar múltban, átélhetjük történelmünk katartikus pillanatait, és újra gyönyörködhetünk a vitathatatlan magyar irodalmi remekművek szépségében és erejében.”

Forrás: http://www.nemzetikonyvtar.hu/

"Egyetlen batyunk botunk fegyverünk az anyanyelv"

Banglades javaslatára az ENSZ 1999-ben február 21-ét NEMZETKÖZI ANYANYELVI NAPpá nyilvánította. 2000-ben ünnepelték először. 1952-ben Bangladesben az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé, noha a bangladesiek anyanyelve a bengáli. Február 21-én Dakkában a diákok fellázadtak az intézkedés ellen. Ekkor a rendőrség és a tüntetők összetűzésbe keveredtek, öt diák meghalt. A bangladesiek akkor az anyanyelv napjává nyilvánították a napot.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

(Forrás: http://jelesnapok.oszk.hu)

„Egyetlen batyunk botunk fegyverünk az anyanyelv”

Kányádi Sándor költővel beszélgettünk az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából.

Február 21-én ünnepeljük az anyanyelv nemzetközi napját. Kányádi Sándornak, a költőnek mit jelent az anyanyelv?

– Nekünk egyetlen hazánk van: ez a magyar nyelv. Mi ebbe a nyelvbe csomagolva jöttünk több évezreden át, és érkeztünk meg ide. Elkezdtük fölvenni a hitet, hogy beilleszkedjünk ide Európába. De úgy, hogy már-már a nyelvünk is ráment. És akkor egy vagy több szerzetes – például Pannonhalmán – körmére égő gyertyával (innen ez a szép kifejezésünk) nekiállt lefordítani egy temetkezési beszédet, mert különösen temetkezés alkalmával sajdult bele ezekbe a fiatal papokba, barátokba az, hogy az Úristennek se lehet tetsző, hogy olyan nyelven ajánljuk a magyar halott lelkét az Egek Urának, amit a végtisztességtevők nem értenek. Ezért fordították le ezt a beszédet.

Ezt annak idején így írtam, Lőrincze Lajos emlékére: „porában is áldott kiért / és ezerszer áldott ki által / akár a szív fölött a vért / szembefeszült a másvilággal // meg akkor váltódott e nép / és küldetését akkor kapta / mikor a röggel az igék / magyarul hulltak a halottra // hazánkká akkor lett örökre / ez a sokszor ege-se-földje / töredékes nyelvünk-honunk // s a jövendőbe glóriával / léptünk a nyitott síron átal / mondván por és hamu vagyunk”.

A cikk folytatása >>

Ajánlott oldalak:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kazinczy_Ferenc

Édes anyanyelvünk folyóirat

Micimackó csoport ismét a könyvtárban járt

A Micimackó csoport 2014. január 29-én ismét könyvtári foglalkozáson vett részt.

A vizes élőhelyek állatvilágával ismerkedhettek meg a gyerekek. Folyók, tavak állatait, növényeit nézhették meg  és a  tenger mélyének élővilágát láthatták  a  vetítésen.  Közben beszélgettünk a látottakról és aztán könyveket nézegettünk. Végül mindenki kapott egy   halas,  vízimadaras  színezőt.

Szeretettel várom legközelebb is a gyerekeket és az óvónéniket: Gizi nénit és Andi nénit és Marcsit, a dadus nénit a könyvtárban!

A Himnusz születésnapja

JANUÁR 22. - A MAGYAR KULTÚRA NAPJA - A HIMNUSZ SZÜLETÉSNAPJA

„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog,
ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” (Kodály Zoltán)

A kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását.

Erre az eseményre emlékezve 1989 óta január 22-én ünnepeljük A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT. Ezen napon tüntetik ki a pedagógusokat is 1993 óta.

Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

Forrás: http://jelesnapok.oszk.hu