A könyvtár zárva
Értesítjük Olvasóinkat, hogy könyvtárunk zárva tart 2015. december 16-tól 2016. január 3-ig.
Túl az Óperencián: 90 éves a Magyar Rádió!
„Üdvözöljük Budapest lakosságát! Üdvözöljük, olyan szokatlan módon, mely páratlan a világon. Üdvözöljük az első várost, amelyből a telefonhírmondó az egész világon győzedelmes útjára indul.”
Ezekkel a szavakkal kezdte meg adását 1893. február 15 én, Budapesten a telefonhírmondó, a magyar mérnök, Puskás Tivadar világhírű találmánya. Naponta tizenkét részletes hírközlés, hat tőzsdei bejelentés volt az alapszolgáltatás. A műsor azonban gyorsan bővült, és már az első napokban a hírek mellett interjúra, később hangversenyekre, koncertekre, sőt nyelvtanfolyamokra is sor került.
1925-ben aztán felgyorsultak az események, megjelent a Rádió rendelet, amely a rádiózást egyértelműen állami monopóliummá tette. 1925. december 1-én indult hivatalosan a magyar rádiózás, melyben eleinte nem sokan hittek, de az emberek körében olyan népszerűségre tett szert, hogy a hallgatottsága évről évre nőtt. A héten olyan rádiós személyiségek mesélnek a rádióról és ezen belül saját élményeikről, akik 40-50 évig voltak szerelmesei ennek a csodálatos műfajnak.
Túl az Óperencián műsoroldal >>>
100 éve született Lőrincze Lajos
1915. november 24-én született Lőrincze Lajos nyelvész, a „tanár úr”. Sokan ismerhették őt rádiós, televíziós nyelvi ismeretterjesztő műsoraiból. Kodály Zoltán biztatására indította el a Magyar Rádióban az Édes Anyanyelvünk rádióműsort, amelyben 5 perces részekre osztva foglalkozott napi nyelvi kérdésekkel, érdekeségekkel.
Szerkesztője volt, többek köztt, a Magyar Nyelvőr, az Édes Anyanyelvünk, a Nyelvünk és kultúránk folyóiratoknak. Részt vett A magyar nyelvjárások atlasza (1968–1977) gyűjtőmunkálataiban, melynek összefoglalását A magyar nyelvatlasz anyaggyűjtésének módszere (1955) c. kötetben adta közre. Jelentős segítséget nyújtott az első Kazinczy-verseny megszervezésében, valamint ettől kezdve rendszeresen részt vállalt a bírálóbizottság feladataiban is.
Sokoldalú munkásságának középpontjában az emberközpontú nyelvművelés állt, amelyről legrészletesebben az ugyanezen a címen megjelent kötetében ír.
Édes anyanyelvünk egy életen át - a Cultura.hu cikke >>
Gecser Erzsébet: Beszél a tél
Köszönöm Sevecsek Mihályné Gecser Erzsébetnek a könyvtárunknak adományozott legújabb kötetét!
A könyvből "Az én falum: Táborfalva" című írást ajánljuk Olvasóink figyelmébe!
Borsi Mária könyvtáros
Gyökereink Emlékudvar
A táborfalvi Könyvtár Baráti Kör 2015. október 18-án a Gyökereink Emlékudvar lőcsös-kocsi gyűjteményt tekintette meg.
Köszönjük Szalay Vilmosnak, a Stípa Népi Hagyományőrző Egyesület elnökének a kiállítás bemutatását! Igazi időutazást tehettünk! A kocsik bemutatásával az elmúlt 100-150 év paraszti gazdálkodásába, hagyományaiba is bepillantást nyerhettünk.
Aztán az őszi erdőben kocsikáztunk, köszönjük a fogattulajdonosoknak, hogy rendelkezésünkre álltak: Nagy Gábornak, Imre Lászlónak, ifj. Imre Lászlónak, Kiss Györgynek, aki Sarai László fogatát hajtotta. Köszönjük Kovács Attila vadőrnek, hogy vezetett bennünket!
Az ebédről ismét Nagy József és családja gondoskodott. Köszönjük a vendéglátást!
Borsi Mária könyvtáros
Kincs
2010 novemberében megszületett a Kincs magazin! Ez a szülőknek, pedagógusoknak szóló havonta megjelenő „valódi” iránytű a 0-14 éves korosztálynak szóló programokhoz nyújt óriási segítséget, mert a kiadványt lapozgatva, már könnyebb eligazodni a sok száz, óvodásoknak és általános iskolásoknak szóló, jobbnál jobb szabadidős lehetőségek között, napi bontásban is. A magazin tematikus bontásban ajánl színházi, mozis, szabadtéri műsorokat, kiállításokat, múzeumokat, koncerteket. Különleges rovatai CD-k, könyvek, társasjátékok közül szemezgetnek, a Kincses láda pedig egy-egy aktuális témához, hagyományhoz kínál programokat.
Kincs mindenütt
Aki arra vágyik, hogy a programok házhoz jöjjenek, annak sem kell mást tennie, mint előfizetni az oldalon található előfizetői szelvénnyel. A kiadvány ingyenesen elérhető Budapest több száz pontján, óvodákban, színházakban, művelődési központokban és játszóházakba, ha kíváncsi vagy helyileg hol, akkor a főoldal térképén azt is megtalálod!
Legyél te is Kincs-kereső, hogy a programválasztás ne okozzon gondot!
Kincs gyerekprogram magazin weboldal
A jövőről
Az online sajtót elöntötték a „Vissza a jövőbe” című filmalkotás folytatásáról szóló cikkek. Ez engem különösebben nem érint, mert már az eredeti műalkotásból is csak egy részt néztem meg – bevallom nem tudom melyiket – és az sem tetszett. Van azonban itt valami, ami talán említésre érdemes.
A jövőkutatás irodalmi megjelenési formája, a sci-fi irodalom hosszú és tanulságos utat járt be Némó kapitánytól Mad Maxig. A sci-fi fontos műfaj, még ha a „komoly” irodalom le is nézi olykor, mert tökéletesen vall arról, hogy az emberek hogyan látják a jövőt. Az pedig, hogy hogyan látja egy kor a jövőt, nyilván nem mutat mást, mint azt, hogy hogyan látja a jelent, vagy a múltat; a „jövőkutatás” fogalma ugyanis nyilván abszurd, a jövőt nem lehet „kutatni”, mert még nincs. Az utópiáknak hosszú-hosszú története van, de a mai értemben vett sci-fi tulajdonképpen talán Verne – akiről mindannyian tudjuk, hogy a keresztneve Gyula – munkásságával kezdődik. Születése egybe esik a korunk szellemi pandémiájává fajult scientizmus születésével és nem véletlenül.
Tudományba vetett hittel
A 19-dik század a természettudományok diadalmenetének kora volt. Az emberek – egy lassan Isten nélkülivé váló világban – mélységes bizalommal fordultak a tudományhoz és a tudósokhoz, mert valamibe/valakibe hinni kell ugyebár. Biztosak voltak benne, hogy a tudomány megoldja majd az összes gondot, problémát és képes elhozni a boldog jövőt. Ne feledjük, az egész század nagyobb része egy hosszú békeidőszak volt. A szent szövetség, a Szász–Coburg–Gothai-ház és a velük többnyire rokon uralkodók, képesek volt viszonylagos, családias békét teremteni a kontinensen, és akik tartósan békében élnek hajlamosak úgy gondolni, hogy az örökké tart.
Köszönet
Köszönöm Fekete Gyulának, hogy a Mozaikok Örkénytábor történetéből című könyvből több példányt könyvtárunknak ajándékozott!
85 éve alakult a Magyar Királyi Honvéd Lovaglótanárképző és Hajtóiskola
Október 3-án, szombaton a Stípa Egyesület, az Örkénytábor Vadásztársaság és Táborfalva Önkormányzata, valamint az Magyar Öttusa Szövetség szervezésében, a 2010-es megemlékezéshez hasonlóan ismét emlékünnepséget szerveztek az egykori iskola létrehozóinak, tanárainak, növendékeinek és minden dolgozójának emlékére Táborfalván.
A rendezvényt a nagyszámban megjelent helyiek mellett megtisztelte a jelenlétével Balczó András, öttusázó olimpiai és világbajnok, a Nemzet Sportolója; Szondy István öttusázó olimpiai és világbajnok, aki 1956-ban lovas olimpikonként is részt vett a játékokon; Bakó Pál olimpiai ezüstérmes, világbajnok öttusázó; Maracskó Tibor olimpiai ezüst és bronzérmes, világbajnok öttusázó; Marosi Ádám olimpiai bronzérmes, világ és Európa-bajnok öttusázó; Kasza Róbert világ és Európa-bajnok, olimpikon öttusázó; Császári Attila, világbajnoki ezüstérmes, magyar bajnok öttusázó, a Magyar és az Európai Öttusa Szövetség volt elnöke; Dobi Lajos világbajnoki ezüstérmes, magyar bajnok, olimpiai tartalék öttusázó; Tibolya Péter válogatott, olimpiai tartalék öttusázó, Lázár Vilmos, a Magyar Lovassport Szövetség elnöke, aki az elmúlt hónapban, Fábiánsebestyénben egyéniben és csapatban is világbajnok lett a Kettesfogathajtó Világbajnokságon; Varró József kétszeres olimpikon, sokszoros magyar bajnok lovas versenyző.
A könyvtár zárva
Értesítjük Olvasóinkat, hogy a könyvtár a következő napokon zárva tart: 2015. október 23. (péntek), 26. (hétfő) 30., 31. (péntek, szombat).
Mozaikok Örkénytábor történetéből 1875 - 2015
Örkénytábor 140, a Magyar Királyi Honvéd Lovaglótanárképző és Hajtóiskola 85 éves történetére emlékezünk a kötettel.
