Megmaradás Temploma
Könyvtárunk is részt vett a Nagygéci Nemzeti Emlékhely által meghirdetett a „Legszebb kulturális üzenet” című pályázaton.
A zsűri döntése nyomán a „Legszebb kulturális üzenet” cím a székelyföldi Csíkdánfalva könyvtárát illeti meg: „A nép szikla, amelyre egy nemzet élete biztosan épül” (Márton Áron).
A táborfalvi Nagyközségi és Iskolai könyvtár üzenete:
„Mi dolgunk a világon, küzdeni Erőnk szerint a legnemesbekért”
(Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban)
Minden pályázó üzenetét kőbe vésve viszontláthatjuk majd a Nagygéci Nemzeti Emlékhelyen, a Megmaradás Templomát körülölelő emlékparkban.
Akik üzentek:
http://www.megmaradastemploma-nagygec.hu/regisztracio/telepulesek.php
http://www.megmaradastemploma-nagygec.hu/
Egyedülálló kulturális - turisztikai attrakció Nagygécen
2015 tavaszán egyedülálló kulturális-turisztikai attrakció nyílik Nagygécen: a Szamos által 1970-ben elpusztított román-magyar határ menti településen megújul a sorsára hagyott XIII. századi templom, a Megmaradás Temploma körül pedig - többek között - emlékpark létesül. A templom és a csaknem fél évszázad után újra életre kelő település az összetartás és a megmaradás erejét szimbolizálja.
1970. május 13-án éjjel a medréből kiömlő Szamos pecsételte meg a csaknem ezer éves település, Nagygéc sorsát. A román-magyar határ menti kis falu lakosait tiltakozásuk ellenére kitelepítették otthonaikból, építési tilalmat rendeltek el a területre, szellemfaluvá téve ezzel a falujukat. Nagygéc lakói azonban több mint 40 évtizedes összetartásukkal életben tartották hajdan volt otthonukat, most pedig hamarosan felébredhet tetszhalálából a nagy múltú település.
MÁRCZIUSI IFJAK - A FORRADALOM ÓRIÁSKÉPREGÉNYE
A Magyar Képregény Akadémia 12 képsorának kiállítása
2015. március 12-én 17 órakor
a kiállítást megnyitja Cserkuti Dávid illusztrátor, képregényrajzoló.
„Mindannyiunk eléri, majd többségünk kinövi azt a kort, amikor forradalmat akar csinálni. Szerencsére voltak és vannak olyanok is, akik nem várják meg, hogy kinőjenek belőle, hanem hajlandóak meghalni érte. Nekik adóztunk ezzel a képregény-összeállítással.”
Megtekinthető: 2015. március 31-ig.
A könyvtár zárva
2015. február 20-án, pénteken könyvtárunk zárva tart.
Köszönetnyilvánítás
Köszönöm Nyilas Emilnének és Bobric Kevinnek a könyvtárunknak ajándékozott könyveket!
A világ egyik legszebb könyvtára
Dobogós helyen áll a sárospataki Református Kollégium bibliotékája a BoredPanda könyvtári szépségversenyén. A bibliotéka megelőzi többek között a párizsi és bécsi nemzeti könyvtárakat is, de hazai társait is messze maga mögött hagyta.
Hatalmas termek és intim terek
A számtalan érdekes témát feldolgozó BoredPanda online magazin azt írja: „Bár az e-book és hangoskönyv térnyerése miatt egyre inkább teret veszítenek a hagyományos könyvtárak, egykor ezek az intézmények határozták meg az ember szellemi fejlődést. Van bennük valami, ami örökké vonzza az embereket – talán a csodálatos építészeti örökség, vagy a könyvek összetéveszthetetlen illata – tudósok és álmodozók máig örömmel böngészik ezeket az irodalmi kincstárakat. A különleges jelentőséget tükrözi az is, ahogyan megépítették a könyvtárakat: szépek és tartósak. A sokszor felbecsülhetetlen értékű kincseket őrző intézményekben hatalmas termek és intim terek váltogatják egymást, minden más épülettől megkülönböztethetőek.”Majd néhány sorban arra biztatja olvasóit a magazin, hogy javasoljanak további könyvtárakat, illetve, hogy szavazzanak.
És következik a
képgaléria. Ami valóban lenyűgöző…
Romantikus, barokk, klasszicista
A nemzetközi versengésről már több hazai lap is beszámolt, és a tudósítások hatására a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Nagykönyvtára szépen araszol előre a BoredPanda versenyében. Az lelkes olvasóknak köszönhetően már a dobogó harmadik helyén áll a klasszicista interiör.
A cikk folytatása és szavazás a Sárospataki könyvtárra >>
A könyvtár zárva
A könyvtár 2015. február 6-án, pénteken zárva tart.
Köztérkép
Köztéri művészeti alkotások szubjektív bemutatására vállalkozó független közösségi weboldal.
Célunk, hogy tagjainkat minőségi és ténylegesen közös munkára ösztönözzük. Az új alkotások bemutatása mellett kiemelt szerep jut a hozzáadásoknak, amelyeken keresztül a tagok egymásnak segítenek abban, hogy a beküldések gazdagabbak és pontosabbak legyenek. Emellett egy meghatározott jellegcsoportba tartozó alkotások adatlapjai közül a Szerkesztőség kiválasztja a legjobb beküldéseket, vagyis "Műlapokat", amelyek Szoborlap-címet kapnak. Ezzel is tisztelgünk elődünk, a Szoborlap.hu előtt.
Munkánkat önszerveződően végezzük, nonprofit formában. Nincsenek támogatóink és nem függünk hivatalos szervezetektől. Törekszünk az objektivitásra, de az véleményünk szerint csak a számtalan szubjektív nézőpont összességeként valósulhat meg.
Köszönetnyilvánítás
Köszönöm Sztancsikné Molnár Ilonának a könyvtárunknak adományozott könyveket!
A magyar kultúra napja: január 22.
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.
Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.
A Himnusz eredeti kézirata
(Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_kultúra_napja)
115 éve született Fekete István író
Fekete István (Gölle, 1900. január 25. – Budapest, 1970. június 23.) író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az „erdész-vadász irodalom” legismertebb művelője. Jókai mellett minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei.
(Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_István)
Fekete István: A könyv (Részlet)
"Szeretem a könyvet. Valamikor régen mélyen a szívemre szívtam az iskolakönyvek nyomdaszagát. Titokzatos, igaz mélységek nyíltak ki előttem. A történelem regény volt, a földrajz útleírás, az olvasókönyv pedig muzsika.
Ugyanebben az időben már eljegyeztem magam Sobri Jóskával, Verne Gyulával, Rinaldo Rinaldinivel és még sok más nagy emberrel, akiknek a nevét elfeledtem
De a nevek nem is fontosak. Az emberek közt széthintett jóságnak, örömnek nincs neve, mint ahogy nincs neve az őszi ragyogásnak, a ködös messzeségnek, a hullámnak, amikor a parthoz ütődik, a nád suttogásának vagy a simogatásnak, amit nem felejtünk el soha, pedig sok kemény ütést régen elfeledtünk ugyanezen idő alatt.
Elfelejtjük, hogy emberek mennek el mellőlünk - örökre -, elfelejtjük az élet árkait, hová belehullott egy-egy szív, aki szeretett bennünket; mindent elfelejtünk - de a jó könyvet éppen úgy nem felejtjük el, mint magunkat.
Szeretem a könyvet, és hiszek benne. Sokszor tudom, hogy nem igaz, de ezt mondani mégsem merem, mert az a másik, aki írta, álmában vagy ébren úgy is láthatta, ahogy leírta,
Szeretem a könyvet, és úgy nézek rá mindig, mint a csodára. Mint elmúlt vagy élő lelkek néma- vagy hangosfilmjére, titkos jelekbe zárt örömére vagy fájdalmára."